• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • +26 920 800
facebook

Az út a fontos, nem a cél

A polgármester naplója

Közlekedésről lesz szó. A világon mindenhol a közlekedés problémája áll szemben az agglomerációbeli élet számos előnyével. Mindenhol utazással kell megfizetni a jobb életminőséget. Ezért a közlekedés bármily csekély mértékű javulása kiemelten fontos az agglomerációban élők számára.

Az utóbbi időben több olyan közlekedéssel kapcsolatos hír bukkant fel, melyek miatt érdemes összefoglalni mindazt, ami a térségben várható, vagy épp nem várható utak és közlekedés témájában. Móczár Gábor alpolgármester társaságában felkerestem Csenger-Zalán Zsoltot, országgyűlési képviselőnket, hogy a térséget érintő közlekedési fejlesztésekkel kapcsolatban első kézből származó, hiteles információkkal szolgálhassunk.

Térségünk közlekedési fejlesztéseinek mindent meghatározó eleme az évtizedek óta húzódó autópálya körgyűrű, az M0 nyugati bezárásának kérdése. Akár lesz M0, akár nem, az összes többi fejlesztést meghatározza, és amíg lebeg a megvalósulás kérdése, minden más fejlesztés is bizonytalan, hisz a legnagyobb hatású útépítés mindenre hatással van. Mivel azonban közben az élet nem áll, meg, a nyugati agglomeráció továbbra is dinamikusan fejlődik, a közlekedés sem marad változatlan, hanem egyre sürgetőbb problémák jelennek meg. Ebben a környezetben fontos információ, hogy az M0 nyugati szakaszának tervezése, a sajtófélreértésekkel szemben folyamatban van. A tervezés feladatát elnyert szakértők dolgoznak a lehetséges nyomvonalak meghatározásán. E munka része volt a hatályos térképi állományokon szereplő régi nyomvonalak törlése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy maga a projekt törölve lenne, épp ellenkezőleg, a törlés a tervezés első lépése. Elképzelhető, hogy az új nyomvonal-ajánlások teljesen egybeesnek a régi rajzokon szereplőkkel, azonban a természetben már megvalósult beruházások és az utak építésével kapcsolatos szabályozás megváltozása miatt lehetséges, hogy eltérések is lesznek. A korábbi nyomvonalak nem sokban tértek el egymástól, várhatóan az újak között is kisebb, de helyi, vagy technikai szempontból fontos eltérések lesznek. A minket érintő szakasz valahol Budakeszi közigazgatási területén, az arborétum és a lovarda közötti szakaszon keresztezi majd a 1103-as utat és várhatóan lehajtó is épül itt. Az észak felől érkező út feltehetőleg alagútból bukkan majd ki és a felszínen haladva csatlakozik majd a már meglévő M0-szakaszhoz. Amikor megszületnek a lehetséges nyomvonal-variációk, akkor lehet majd szakmai és települési szinten véleményezni ezeket, és akkor kezdődhet meg a részletes vita, illetve készülhetnek el az engedélyezéshez szükséges hatástanulmányok. Fentiekből elég nyilvánvaló, hogy egy ilyen léptékű beruházás megvalósulása hosszú évekig fog tartani, úgyhogy a közeljövőben egészen biztosan nem fogjuk az új M0-szakaszt használni.

Hamarabb fog megvalósulni a jelenleg M100-nak, korábban R11-nek hívott gyorsforgalmi út, ami a megyehatáron kívül, a Nyakas-hegy túloldalán fog haladni, megközelítőleg észak-dél irányban, és elsősorban a tranzitforgalom szempontjából fogja segíteni az ország közlekedését. Ebben az esetben is új nyomvonal meghatározásánál tart a tervezés, de a feladat egyszerűbb, nem vethető össze az alagutakkal tarkított, védett természeti környezeten áthaladó M0-szakasz építésével, ezért várhatóan évekkel hamarabb, de szintén nem a közeljövőben fog megvalósulni. Az út csatlakozni fog a már létező autópályához, így az itt élők közül azoknak, akiknek nem Budapest felé van dolguk, javítani fogja a közlekedését.

Nem halasztható az M1 szélesítése és felújítása. Ez a munka is tervezési szakaszban van. A megvalósulás idején nyilvánvalóan nehéz lesz a nyugati irányú közlekedés, hisz hosszú ideig tartó, nagy léptékű átalakításról lesz szó.

Látható tehát, hogy a meghatározó, nagy útépítésekben megvan a döntés, és megkezdődött a munka, de a megvalósulás annyira távlati, hogy jelenleg nem ezen kell a fókuszt tartanunk.

Számunkra a legfontosabb a napi szintű ingázás, munkába, iskolába járás feltételeinek javítása. Azok számára, akik Kelenföld irányába tartanak, jó hír, hogy a már megvalósult fejlesztéseken kívül várhatóan néhány éven belül megépül a pátyi autópálya csomópont és tárgyalások folynak a 11102-es út (gumiút) ezzel összehangolt felújításáról is.

A fő forgalmi irány azonban Telki számára nem ez, hanem a Budakeszin áthaladó, alternatíva nélküli útvonal, ami jelenleg maximálisan túlterhelt. Ebben a kérdésben szerencsés és számunkra fontos elmozdulás történt. Megkezdődött az egyszer már megvalósulás küszöbén álló, majd elvetett buszsáv-fejlesztés tervezése. A buszsáv kiépítése a teljes nyomvonal, és a budapesti csomópontok újragondolásával jár együtt. Amennyiben megépül a buszsáv, a közösségi közlekedés egy új szintre lép majd, és az utak zsúfoltsága is jelentősen csökkenhet. Ennek záloga az, hogy legyen egy jó pozíciójú, megfelelő kapacitású P+R parkoló, ahol át lehet szállni a kocsikból a buszokra. Mivel a buszsávon haladó közösségi közlekedéssel utazók jelentősen rövidebb menetidővel érhetik majd el céljukat, várható, hogy nagy számban fogunk átszállni a kocsikból a buszokra. Ha idővel a buszpark is lecserélődik elektromos járművekre, ami a természetes fejlesztési irány, akkor nemcsak a forgalom, de a zaj és az emisszió is hatványozottan csökkenni fog.

Jelenleg nincs elmozdulás a Széna téri buszvégállomás ügyében. Abban született döntés, hogy a végállomás elkerüljön onnan, de az új helyet még nem sikerült megtalálni, úgyhogy a döntés jelenleg meglehetősen elméleti. Amennyiben lesz új hely, és meg is épül, akkor lehet majd elmozdítani a mostani végállomást. A Széll Kálmán téren természetesen akkor is lehet majd fel- és leszállni.

A Volán közlekedés őszi káosza valamelyest javult a közbenjárásunk miatti átszervezéssel. További szervezési és fejlesztési lépésekkel az utazás komfortja még jelentősen javítható. Felröppent az állami iskolabusz rendszer kiépítésének ötlete. A tesztüzem Budapesten a második kerületben várható, azonban úgy értesültünk, hogy az iskolabusz jellemzően városon belüli műfaj, és nem várható ennek kiterjesztése az elővárosokra, agglomerációra.

Nincs semmiféle érdemi változás a szűkebb térségünket érintő kötöttpályás közlekedéssel kapcsolatban. Irányunkba nem várható ilyen jellegű fejlesztés, gyanítom, hogy a budakeszi metrónál előbb fogjuk használni a Budapest-Bécs gyorsvasutat, ami legalább már koncepcióként megszületett.

Számunkra hasznos lenne, de jelenleg nem aktuális a kisebb elkerülő utak megépítése. Elképzelhető egy olyan keskeny út, amely Páty belterületét elkerülve kapcsolja össze az M1, M0 már meglévő szakaszaival a Perbál, Budajenő és Telki felől indulókat. Ennek az elméleti lehetőségnek azonban nincs meg a településközi támogatottsága, nyomvonala és finanszírozás sem igen tehető mögé.

Telki közigazgatási területén belül az elmúlt években, településhatártól településhatárig teljesen felújítottuk a főutat a Magyar Közút és Telki Önkormányzata együttműködésében. Itt jelenleg csak apróbb karbantartási feladatok vannak, a mi útszakaszunk a térség legjobb állapotú útja.

Azonban felújításra szorul az 1103-as út Telki határától Budakesziig tartó szakasza. Az út eleje Páty közigazgatási területén van, nagyobbik része Budakeszihez tartozik. Azonban egyik településtől sem várható el, hogy külterületi út lévén hozzánk hasonlóan finanszírozást vállaljon a Magyar Közút kezelésében lévő úton. A generális felújítás költségei jelentősek és az M0 függő helyzete miatt érezhető egy érthető halogatás is. Az út állapota azonban helyenként olyan rossz, hogy már tavasszal szükséges lesz megkezdeni legalább egy nagyobb szabású útjavítást, ha nem is teljes felújítást. Ezt fogjuk kérni és szorgalmazni az illetékesektől.

A belső úthálózat kérdése is fontos. Idén befejeződnek az intézményfejlesztési munkák. A következő nagy feladat a burkolatlan utak, elsősorban a gyűjtőutak fejlesztése lesz. Az útépítés természetesen összefügg a közműfejlesztésekkel, tehát ott lehet burkolt utat építeni, ahol már a földben van az összes szükséges közmű. E kérdésben azonban jó ütemben haladunk. A soron következő pályázatokon természetesen indulni fogunk. Ha nyerünk forrást, akkor nagyobb lépésekkel tudunk majd haladni. Ha nem, akkor saját erőből és lakossági összefogással, apránként javítunk a helyzeten.

Deltai Károly
polgármester

(A cikk nyomtatásban megjelenik: a Telki Napló januári számában)

A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa.
További információ Elfogadom!