• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • +26 920 800
facebook

Természeti környezet

A Telki erdők flórája


 
A Telki feletti erdők legnagyobb részét cseres-tölgyesek és gyertyános-tölgyesek alkotják. Szórványosan bükkös, bükkelegyes erdőfoltok a leghidegebb területeken találhatók. A fátlan területeken, széles lapos völgyekben és domboldalakon lejtősztyepprétek, a sziklás területeken dolomit sziklagyep előfordulása jellemző. A sziklafüves lejtősztyeppek értékes faja a szigorúan védett árvalányhaj. Az egykori tölgyesek eltűnésével igen értékes dolomit sziklagyep alakult ki olyan védett növényekkel, mint a magyar gurgolya, a borzas vértő és a henye boroszlán.

A környék egyik legértékesebb lágyszárúja a bennszülött pilisi len, de ritka, értékes növényfajai között található a budai berkenye vagy a budai hölgymál, a budai nyúlfarkfű, a hegyi tarsóka és a csikófark. A cseres és gyertyános tölgyesekben a városhoz egészen közel is nő a téltemető, erdei ciklámen, és – bár egyre ritkábban – a gyapjas gyűszűvirág. Ezek mellett nagyon ritkán látni a valaha szintén itt nyíló boldogasszonypapucsát is.

A környező  tájék florisztikailag a Pilis-Gerecse flórajárásba (Pilisense) tartozik. A talajadottságoknak köszönhetően mind a mészkedvelő, mind a löszre jellemző flóraelemek megtalálhatók a területen.

Fontosabb erdőtársulásai a tatárjuharos tölgyesek (Acereto tatarici-Quercetum), a gyertyános kocsánytalan tölgyesek (Querco petraeae-Carpinetum), a cseres kocsánytalan tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris) és a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum).

A gyepszint jellemző növényei: a felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla), az egyvirágú gyöngyperje (Melica uniflora), a ligeti perje (Poa nemoralis), a hegyi sás (Carex montana), a nagyvirágú ibolya (Viola riviniana), a hölgymálfélék (Hieracium sp.).

Az erdészetileg már bolygatott területen vegyeskorú, főként keménylombú fák, illetve telepített fekete fenyvesek (Pinus nigra), kisebb részben lombhullató erdők találhatók. (Az évenkénti átlagos fanövekedés 3,0-4,5 m3/ha között van.)

A Telki erdők faunája

A Telki erdő állatvilága gazdag, értékes.

Az egykor kiváltságosok vadászterületeként ismert erdőben nagyvadakkal is találkozhatunk. A leggyakoribb a dámszarvas és a vaddisznó, de felbukkan a gímszavas, az őz, és ezek az erdők adták a valaha volt legértékesebb muflon trófeák némelyikét is.

További emlősfajok a borz, róka, nyest, de látható ürge és nyuszt is. A hegységben a sötétedés közeledtével megjelennek a denevérek is rovarokra vadászva.


 
Az erdő számos érdekes és szép madárfajnak otthona. Rengeteg a kis énekes és gyakran láthatók harkályfélék, mint a kis- és középharkály, zöld küllő és a fekete harkály is. A szajkók kiáltozása mellett messzire hallatszik a kakukk hangja is. A ragadozók közül éjjel a macska- és gyöngybagoly, nappal a héja, és az  egerészölyv tizedeli a rágcsálókat, de a területen fészkel a kabasólyom is, egyre kisebb példányszámban. Fészkelő madarunk a kövirigó, míg a hollónak már stabil közössége él erdőszerte.

A környék kiemelt értékei a felhagyott agyagbányákban megtelepedett gyurgyalag-kolónia (Merops apiaster), és a gyakran megjelenő partifecskék (Riparia riparia).

A kétéltűfauna nem túlzottan gazdag a mészkőhegység vízszegénysége miatt. Jellemző a zöld varangy (Bufo viridis), barna ásóbéka (Pelobates fuscus), gyepi béka (Rana temporaria), mellett csak a patak közvetlen környezetében, a nedves réteken él meg a barna varangy (Bufo bufo) és a mocsári teknős (Emys orbicularis). A hüllők között olyan értékes fajok élnek itt, mint a lábatlan gyík, a pannongyík, a haragos- és a rézsikló. A Telki erdőben nem él egyetlen mérges kígyófaj sem.

 

A terület hüllőkben és kétéltűekben gazdag. Gyakori fajok: Aki nyitott szemmel jár, szép ízeltlábú fajokat pillanthat meg. A tölgyesek adnak otthont a legszebb cincéreknek és a nagy szarvasbogárnak is. A füves tisztásokon él Magyarország legnagyobb szöcskefaja, a fűrészeslábú szöcske, valamint az érdekes imádkozó sáska is.

E gazdag ökoszisztéma sérülékeny, ezért védelmet, kiemelt figyelmet érdemel. Az egyre intenzívebb emberi, ipari jelenlét mellett a klímaváltozás okozta hektikus időjárás is nehezíti a környék élővilágának fennmaradását.