• Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • +26 920 800
facebook

Telki története  

Telki ezer éves, a fővárostól nyugatra, a Budai-hegység déli lankáin, a Zsámbéki-medence keleti peremén fekvő festői település. Egykor a Géza fejedelem alapította bencés apátság birtokolta, nevét pedig onnan kapta, hogy az Árpád-házi királyok telkén épült.

A telki monostor és falu első oklevélbeli említése 1198-ból származik. Jóllehet ennek adatai szerint ez a monostor akkor már csaknem 100 éves lehetett, településünk korát ettől az időponttól számítjuk. 

 

A falu a török uralom alatt elpusztult, az apátok elmenekültek, a lakosság maradékai a környező erdőkben rejtőzködtek el. Templomát 1543-ban rombolták le, de falai még 1802-ben is álltak. Az elnéptelenedett birtok a törökök után újraszerveződött, és 1700-ban Lipót király a bécsi skót bencések kezébe adta az apátságot. A környező uraságok által törvénytelenül elsajátított birtokokat a visszatelepült skót bencések hosszú pereskedés után végül a XIX. század végére szerezték vissza. A XVIII. század elejétől kezdődően német területről fokozatosan új lakosokat telepítettek be.



Akár ilyen is lehetett volna... Az apátság egészének terve.

Az 1739-es pestis járványban itt is sokan haltak meg, ennek állít emléket a közelmúltban felújított emlékkereszt, amely a hagyomány szerint az egykori bencés apátság helyén áll.

A század második felében Mária Terézia újabb szász- és frankországi németeket telepített be, akik hozzáértésének és szorgalmas munkájának köszönhetően az egykori mocsaras apátsági földek, erdők virágzásnak indultak. Ezzel kezdődött el a falu igazi újraéledése. Az 1700-as évek végére kialakult a település, amely háromszáz fő körüli lakosság számát több mint 150 évig megtartotta.

A középkori templom romjaiból 1807-ben új, kora klasszicista stílusú római katolikus templom épült, amelynek névadója Szent István. Az oltárkép az országot a Szent Korona szimbóluma képében felajánló szent királyt ábrázolja. A kép jól mutatja, hogy a falu lakosai német eredetük mellett miképpen váltak lokálpatriótákká, a hazát szerető polgárokká. A templom ma régi szépségében felújult, belső értékei folyamatosan kerülnek feltárásra.

 

A II. világháborút követően a német származású lakosság 90 százalékát kitelepítették, helyükre Erdélyből, kezdetben Börvely községből, majd Gyergyóremetéről és Gyergyóditróról az otthonukat hasonlóképpen elhagyni kényszerülő erdélyi székely magyarok kerültek. Nekik állít közös emléket a Polgármesteri Hivatal homlokzatán elhelyezett „Emléktábla” is.

Az 1950-es évektől az addig döntően mezőgazdaságból, szőlőművelésből élő lakosság fokozatosan a fővárosban keresett és talált munkát. Az 1970-es években kialakított üdülőövezettel együtt Telki fokozatosan Budapest agglomerációjába került, és a település élete is tipikusan a budai agglomerációra jellemzően fejlődött tovább, 1990-től robbanásszerűen.

Telki főleg a budai kerületek tehetősebb középosztályának gazdasági és kulturális elitje érdeklődésébe került, az időközben megkezdett parcellázások és nagyarányú településfejlesztés következtében lakossága napjainkig megtízszereződött és meghaladja a 3500-as lélekszámot.

 

Telki hatalmas lépésekkel halad a korábban elmaradt infrastruktúra teljes kiépítésében, új közössége megszervezésében és a hagyományteremtésben. Jövőképét a kertes-városias miliőben, a tudomány, a sport, az egészség, a rekreáció fejlesztésében határozta meg.

 

Földrajz
 


Telki a budapesti agglomeráció nyugati szektorában, Budapest központjától 21 km-re, Budakeszitől 9 km-re nyugatra található, a Zsámbéki-medence északkeleti peremén.

A tengerszint felett nagyjából 250 méteres magasságban, a Nagy-kopasz helység lábánál fekvő, kiváló természeti adottságokkal megáldott települést észak és kelet felől főként erdő, délen és nyugaton pedig nagyrészt szántó veszi körül.

A főbb autóutak elkerülik, a fővárostól pedig erdő és hegyek választják el Telkit, így levegője kristálytiszta, környezete festői szépségű.

 

Telkiből közúton három településszomszédja érhető el: közvetlen nyugati szomszédja, a közel 2000 lelket számláló Budajenő, dél felé haladva a mintegy 5 km-re fekvő, nagyjából 7000 lakosú Páty, valamint a főváros irányába utazva, a községtől 8 km-re található járásközpont, Budakeszi városa.

Emellett a községből az erdőn keresztül észak felé, mintegy 5 km-t gyalogolva eljuthatunk a közeli Nagykovácsiba is.