Page 13 - Telki Napló 2025.08
P. 13

Közösség                     13






        Hírnökből postás, delizsánszból autó



        A postaszolgálat az emberi kommunikáció egyik legfontosabb   ugyanakkor nem forgalmazta ezeket a krómsárga, két krajcár
        pillére, amely évszázadokon át segítette az információ áramlását   névértékű bélyegeket, mivel Ferenc József császár feje himlőhe-
        és a társadalmi kapcsolatok fenntartását.          lyesnek tűnt rajtuk.
        Magyarország területén a mai értelemben vett postai szolgáltatá-  Időközben az előbb említett Kataszteri Kőnyomdai Intézet
        sok a 11. században kezdtek kibontakozni, amikor hírnökök és   egyesült a temesvári királyi állami nyomda-kirendeltséggel és
        futárok járták az utakat, hogy üzeneteket továbbítsanak.   megszületett a Magyar Állami Nyomda. Az új intézmény már
        Számukra lehetővé kellett tenni a lovak váltását, ezért a   réznyomat alapú bélyegeket állított elő, amelyek jobb
        települések feladataként határozták meg váltóállomások   minőségűek voltak a kőnyomatos változatnál. Ezektől a
        létesítését.                                       példányoktól (1871) számítjuk hivatalosan a magyar postabé-
                                                           lyegek történetét.
        A 15. századra már kocsiposta is működött: a küldeményeket
        lovaskocsival szállították, melyet fegyveres postalegények   1897-től a kézbesítésben megjelentek a motoros triciklik, majd
        kísértek a biztonság érdekében.                    hamarosan a postaautók is. 1903-ban írták ki az első pályázatot
                                                           ezek beszerzésére, amelyet Csonka János magyar gépészmérnök
        1622-ben II. Ferdinánd létrehozta az önálló magyar postamester-  nyert meg. Járműveit a Műegyetemen szerelték össze, és az első
        séget, majd 1626-ban kiváltságlevélben engedélyezte a magyar   postaautó példány 1905-ben hiba nélkül teljesítette a Budapest–
        posta hivatalos felállítását. Egy évszázaddal később állami   Kolozsvár–Temesvár–Szeged útvonalat.
        monopóliummá nyilvánították a levélszállítást, és birodalmi
        fennhatóság alá rendelték, illetve központilag szabályozták az   A technikai fejlődés a 20. században folyamatosan bővítette a
        útvonalakat, tarifákat.                            postai szolgáltatások eszköztárát. Bár a század második felében
                                                           még akadtak nehezen megközelíthető települések, ahova még az
        A Rákóczi-szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc egységesítette   1970-es években is lóval és szekérrel vitték ki a postát, a motorizá-
        a magyarországi és erdélyi postaszolgálatot. A rendszer nem csak   ció és az infrastruktúra fejlesztése révén ezek száma egyre
        polgári, hanem katonai, azaz hadipostai feladatokat is ellátott.   csökkent.
        Ekkoriban már megkülönböztettek elsőbbségi és közönséges le-
        veleket: az előbbieket azonnal továbbították, míg az utóbbiakat                           Égertz Andrea
        csak heti két alkalommal szállították.
        1748-ban Mária Terézia törvénybe iktatta a levélfelvevő helyek   A cikk forrása: Nemzeti Archívum | Kis magyar postatörténet
        működését és elrendelte a delizsánszok, azaz postakocsik
        bevezetését. Az első ilyen járművek 1752-ben indultak el, és új   Budajenő és Telki postahivatalról szóló cikk forrása: Budapesti
        szintre emelték a levél- és csomagszállítást. A delizsánsz nemcsak                  Közlöny 1910. július 13.
        leveleket, hanem utasokat és pénzt is szállított, és lényegesen   Az 1871-es kék bélyeg kép és a sárga bélyeg kép forrása:
        gyorsabb volt, mint a társzekerek: például a Budapest–Bécs utat
        30 óra alatt tette meg, míg a társzekérnek 57 órára volt szüksége.   https://ezazelso.blog.hu/ és https://birtokelet.blog.hu/
        A 19. század közepén a vasút megjelenésével új korszak
        kezdődött: gyorsabb, megbízhatóbb és gazdaságosabb
        közlekedés vált lehetővé, amely kiszorította a postakocsikat. Az
        1850-es postatörvény értelmében a magyar posták is csatlakoz-
        tak a német-osztrák postaegyesülethez, így egységes nemzetközi
        szabályozás alá kerültek.
        Az 1867-es kiegyezés után a postaügyek magyar irányítás alá
        kerültek, ekkor már közel ezer postahivatal működött az ország-
        ban. A postai bélyegeket eleinte még Ausztriában nyomtatták ki.
        A magyar kormány viszont kereste és kutatta azokat a
        lehetőségeket, amelyekkel itthon is megteremtheti a bélyegki-
        adás feltételeit. Az akkori Földmérő Hivatal jelentős nyomdával
        rendelkezett, mivel feladatuk volt a térképek kinyomtatása is. Őket
        bízták meg a bélyegkészítéssel. Az első nyomatok még kő-
        nyomdával készültek, így igen rossz minőségűek voltak. A posta






















                                                                                             www.telki.hu
   8   9   10   11   12   13   14   15   16   17   18