Page 14 - Telki Napló 2025.10

14 Közösség

Közlekedés akkor és most – problémák

már 1889-ben

Helytörténeti visszatekintés Budapest környékének
közlekedésére egy 136 éves cikk alapján

Sokan gondolhatják úgy, hogy a közlekedési nehézségek szintén problémásak voltak. A legtöbbjük csak egyszer járt
Budapest környékén a modern kor velejárói. A késések, az naponta, reggel jött be Budapestre, este pedig visszatért a
elérhetetlen kirándulóhelyek, a ritka járatok és a zsúfoltság – községbe, ami a kirándulók számára szinte használhatatlanná
ezek ma is mindennapos panaszok. Csakhogy egy 1889-ben tette őket.
megjelent cikk szerint ezekkel a problémákkal már több mint
130 évvel ezelőtt is szembesültek. A cikkhez egy korabeli térkép is tartozott, amely jól szemléltette,
milyen asszimetrikusan fejlődött a közlekedési hálózat: a sík,
A Turisták Lapjának 1889. évi számában „Budapest környékének iparosodó balparton sűrű vasúthálózat, míg a zöldellő jobbpar-
közlekedési eszközei” címmel jelent meg egy részletes ton alig néhány vasúti kapcsolat. A szerző ezt éles kritikával
helyzetértékelés, amely nemcsak a korabeli vasút- és illette, megemlítve, hogy Bécs környékét már ekkor hat külön-
lóvasúthálózatot mutatja be, de rámutat arra is, hogy már a 19. böző vasútvonal szelte át, míg Budapest lemaradásban volt.
század végén is súlyos hiányosságokkal küszködött a főváros
közlekedése, különösen a természetjárók és kirándulók szem- Mi változott azóta?
pontjából.
Több mint 130 év telt el a cikk megjelenése óta, de a problémák
A cikk szerint Budapest közlekedési hálózata a város gyors egy része ma is ismerős lehet. A közlekedési infrastruktúra
fejlődésével párhuzamosan bővült. Egy évtized leforgása alatt továbbra is kihívás elé állítja azokat, akik Budapest környékének
számos új vasútvonal és helyi érdekű vasút jött létre, például a szép, de kevésbé frekventált részeit szeretnék felfedezni.
pécsi, zimonyi, újszászi, szentendrei vagy a lajosmizsei vonal. Ugyanakkor az akkori felismerések mára helytörténeti értékkel
Emellett megjelentek a lóvasút-hálózat újabb szakaszai és a bírnak, és jól mutatják, hogy a közlekedés kérdése mindig is
korai villamosvasutak is. meghatározó szerepet játszott a város fejlődésében – és abban
is, hogyan jut el a városi ember a természetbe.
Ám ez a fejlődés erősen egyoldalú volt: a vasutak többsége a
Duna bal partjára koncentrálódott, míg a természeti szépségek- dr. Égertz Andrea
ben gazdag budai oldal nagyrészt kimaradt a fejlesztésekből.
„Maga az egész balpart híjával van az üdítő erdőknek... nagy Forrás: Turisták Lapja, 1889 – „Budapest környékének közlekedési
része homokos, árnyéktalan lapály” – írja a szerző, szinte kri- eszközei”
tikaként utalva arra, hogy a vasúti hálózat nem a kirándulókat
szolgálja. Megjegyzés: A cikkben idézett térkép az 1889-es év vasúti állapotát
mutatja be, külön kiemelve a bal- és jobbparti fejlettség különb-
A budai hegyvidék – amely ma is a természetjárók egyik ked- ségét. Külön érdekessége, hogy még nem szerepel rajta a lajosmi-
venc célpontja, – már akkor is rendkívül népszerű volt, ám a zsei vasútvonal, mivel az éppen abban az évben nyílt meg.
megközelíthetősége súlyos gondot
jelentett. A svábhegyi fogaskerekű
például „aránytalanul drága” volt, míg
a távolabbi célpontok, mint Budakeszi
vagy Lipótmező, alig voltak elérhetők.
A cikk szerzője egyértelműen sürgette
egy új vasút megépítését, amely Szép
Ilonától Hidegkútig vezetne, és érin-
tené a Hárshegyet, a Hármashatár-
hegyet és a Vadaskertet – olyan cél-
potokat, amelyek ma is népszerűek, és
máig viszonylag nehezen közelíthe-
tők meg tömegközlekedéssel.
Meglepő lehet, de már 1889-ben is
szó esett arról, hogy a Dunán
közlekedő hajók menetrendje nem
felel meg a kirándulók igényeinek. A
hajók rendszerint délután indultak el
Budapestről, és késő este érkeztek
meg – amikor már semmi értelme
nem volt túrázni.
A lóvontatású társaskocsik – afféle
elődei a mai távolsági buszoknak –

2025 október