Miért lenne szükséges módosítani a helyi adórendeletet?
Jogosan vetődik fel a kérdés bárkiben, hogy ha a tavalyi választásokon elhangzott, nem szeretnénk adóemelést, akkor most mégis, egy évvel később miért cikkezünk erről, miért indítunk útjára kérdőívet, miért állunk a kérdések elé a közösségi médiában.
Több oka is van annak, hogy napirendre tűztük a helyi adórendelet módosítását, ami legtöbbünk számára egyértelműen adóemeléssel is jár.
Kormányzati elvonások – Elsődleges kiváltó ok a jelentős mértékű kormányzati elvonás, ami cash-flow bizonytalanságot okozott, így jelenleg ez volt az „utolsó csepp a pohárban”. A járvány további, nem tervezett többletkiadást eredményezett. Ha ez nem lett volna, akkor még a kisebb-nagyobb problémák kezelésével a település működése biztosítható lenne. Igaz, csak azon az áron, hogy érdemi mértékű saját beruházást nem valósítunk meg, legfeljebb minimális önrésszel futó pályázat keretében, amelyek így elég kiszámíthatatlanok.
Fejlesztési források – Jó lenne, ha tudnánk fejlesztési forrásokat teremteni, akár olyan tartalékot képezni, amivel nagyobb mértékű önerőt követelő pályázatokon is tudunk indulni. Az útfejlesztés, a közvilágítás bővítése, a szolgálati lakás építése, az óvodabővítés vagy a tervezett P+R parkoló kialakítása mellett megannyi mást is fel lehet sorolni. Eddig a fejlesztési pályázatok önrészét és a nagyobb önerős beruházások pénzügyi fedezetét takarékos működésünk és telekértékesítéseink adták. Mostanra kevés értékesíthető terület maradt, melyek értéke messze nem fedezi a még szükséges beruházásokét és egyelőre nem is célunk ezek értékesítése.
Adórendelet aktualizálása – Tény, hogy a helyi adórendeletünk kisebb módosításokkal ugyan, de 13 éves. Tény emellett, hogy 2007 óta 52%-os a kumulált infláció, melyet adóbevételeink legtöbb tétele nem követett. Tény, hogy adórendeletünk nem követte a településünk életében felmerült költségek növekedését sem.
Adórendelet korszerűsítése – Adórendszerünk struktúrája lehetne korszerűbb, „igazságosabb”, az utóbbi években már igencsak elmaradt a településünk életében történt változásoktól. Az adórendszerünk struktúráját alapvetően meghatározzák az itt élők elvárásai és a lehetőségeink. Példaként említve: az újonnan megjelent társasházakban élők a 40 nm-es első lakosra jutó kedvezmény miatt szinte egyáltalán nem fizetnek építményadót. Telki igazi értéke a csend, nyugalom, tiszta környezet. Ráadásul a település fekvése miatt (főbb utak távolsága), ha akarnánk, akkor se tudnánk ipari parkokat létesíteni, és ez nem is célunk, így pl. az iparűzési adó nagyságrendi növekedése esetünkben nem opció. Sajnos be kell látnunk, hogy a „nagy hozzáadott értékű, nem szennyező” cégek ide csábítása egyelőre csak álom, erre nem lehet Telki biztonságos finanszírozását alapozni. Mindezek miatt a fő saját forrást csak a lakossági adók biztosíthatják. Ez pedig a helyi adók „racionalizálását” indokolja.
Értékesíthető telkek – A település tulajdonában már igen kevés értékesíthető telek van, és nem kívánunk újabb területeket belterületbe vonni, így ezekből jelentős egyszeri bevételek sem származhatnak. Jelenleg az önkormányzat tulajdonában 24 db (47.075 nm) értékesíthető telek van.
Mindezek mellett természetesen igyekszünk mindent megtenni településünk kiadásainak átvizsgálására, ésszerűsítésére, csökkentésére is. Ezzel külön cikkben fogunk foglalkozni.
Az idei év állami elvonásai
2020. évre összesen 23.578.440 Ft összeg elvonásáról év közben döntöttek, amely összeggel az év eleji tervezésnél még számoltunk. Ez két tételből áll, a gépjárműadóból és az idegenforgalmi adó után járó támogatásból.
2021-ben, az előző évekhez képest 36.855.813 forinttal kisebb büdzsével kell gondolkoznunk. A gépjárműadó és az idegenforgalmi adó utáni támogatás végleg elkerül tőlünk. A korábbi évek IPA „adóerő-képesség” miatti elvonását idén átnevezték szolidaritási adóra, módosítottak az elvonás mértékén, ami alapján ez további 9.477.063 Ft többletelvonást jelent nekünk.
Mindkét évben valamennyire kompenzálja ezt az IPA után kapott összeg, de messze nem ekkora mértékben. Az IPA növekedésében kétségtelenül van potenciál, azonban ez is rejt magában csapdákat. Ezzel külön cikkben fogunk foglalkozni.
Költségvetési elvonás megnevezése |
2020. évi elvonás mértéke |
2021. évi elvonás mértéke |
Gépjárműadó 40%-a (a fennmaradó 60%-ot már a korábbi években is elvonták) |
-16.500.000 |
-16.500.000 |
Idegenforgalmi adó utáni támogatás (2020-ban áprilisig még megkaptuk, 2021-től a várható teljes évi összeg ki fog esni) |
-7.078.440 |
-10.878.750 |
Adóerő-képesség miatti elvonás növekménye 2021-től Szolidaritási adó címen (2020: 22.127.316 Ft, 2021: 31.604.379 Ft) |
-9.477.063 |
Hamarosan egy bővebb összefoglaló anyaggal jelentkezünk!
Koltai Piroska, Földvári-Nagy László, Vida Rolland
Adórendelet felülvizsgálat - a lakossági kérdőívekre adott válaszok diagramjaival>>