„A legjobb hulladék az, ami nem képződik” - interjú
Nemrégiben pont került a tender végére, és az önkormányzat megkötötte a Zöld Bicske Nonprofit Kft-vel az új hulladékszállítási szerződést. Ennek kapcsán Teszár Tamással, a társaság ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
- Ismét „rendes” közszolgáltatási szerződés alapján látják el a hulladékszállítási feladatokat Telkiben. Ennek megfelelően újra kéthetente viszik el a szelektív és a zöldhulladékot falunkból. Mikortól lép életbe ez a rend?
- Az önkormányzat által kiírt közbeszerzési eljárásban társaságunk tette a legelőnyösebb ajánlatot, ezért az önkormányzat újra velünk szerződött. A megkötött közszolgáltatási szerződés alapján az első szállítási nap 2018. július 11-e volt. Ettől az időponttól valóban ismét kéthetente van a szelektív hulladék és a zöldhulladék gyűjtése.
- Lesz változás a szelektív szállítás terén? Színes hulladékgyűjtő edényzetben is ki lehet tenni a válogatott hulladékot?
- Igen, színes, vagy színes fedelű hulladékgyűjtő edényben is kihelyezhető a szelektív hulladék, de ennek korábban sem volt akadálya. Rendszeresen előfordul, hogy például a Budapestről kiköltözők szinte követelik, adjunk nekik ingyenesen színes kukát a szelektív gyűjtéshez, ahogyan ezt a fővárosban korábban megszokták. Ilyenkor tájékoztatjuk őket, hogy ezt azok a közszolgáltatók tudják megtenni, amelyeknek az önkormányzat - jellemzően pályázaton nyert forrásból - biztosítja ehhez a kukákat. Ennek hiányában Telkiben marad az átlátszó zsák, vagy az ingatlanhasználó által megvásárolt színes, vagy színes fedelű kuka.
- Mennyire jellemző, hogy a palackokat kilapítva teszik a lakók a zsákokba? Miért van ennek jelentősége?
- Sok tekintetben szerencsés, hogy nem vagyunk egyformák, hiszen ezért találhat mindenki magához illő házastársat, munkát, hobbit, stb. De a társadalmi együttélés, együttműködés megkívánja, hogy bizonyos dolgokban egyformán viselkedjünk, és így van ez a hulladékgyűjtéssel is. Van, aki magától is rájön, hogy ha kilapítva teszi a zsákba a palackokat, akkor ezzel is hozzájárul a környezete védelméhez, hiszen így a gyűjtőjárműbe (a kukásautóba) több hulladék és kevesebb levegő kerül. Van, aki elolvasva a tájékoztatókat megérti a kilapítás fontosságát, és így is jár el. Van, aki nem érti, de megteszi. Olyan is van, aki érti, és mégsem teszi meg, és olyan is, aki nem érti és nem is teszi.
Szerencsére a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló, 385/2014. (XII. 31.) kormányrendelet pontosan meghatározza az ingatlanhasználó szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos feladatait: „4. § (2) A települési papír-, üveg-, műanyag-, fém- és zöldhulladékot a vegyes hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni (...) (5) A csomagolási hulladékot laposan, lehetőség szerint kupak nélkül, az újságpapír hulladékot kötegelve kell a gyűjtőedényben elhelyezni. A kartonpapírból készült nagyméretű doboz gyűjtőedénybe nem helyezhető, azt laposra hajtogatva és kötegelve kell a közszolgáltatónak átadni.”
A 8-10 tonna teherbírású kukásautók fordulónként 8-10 tonna vegyes hulladékot gyűjtenek össze, ez a hulladékfajta ugyanis jól tömöríthető. Ugyanezek a járművek rendszeresen megtelnek 2-3 tonna szelektív hulladékkal, aminek nagyrészt a kilapítatlanul kirakott, és a tömörítő szerkezet által kilapíthatatlan palackokba szorult levegő az oka. Ennek két következménye van: egyrészt jelentős többletköltséget jelent társaságunknak, hogy egy helyett kettő, kettő helyett három-négy kukásautóra van szükség alkalmanként, másrészt a kapacitásaink „pocsékolása” miatt be nem fejezett gyűjtések nyomán reklamáció-cunami zúdul az önkormányzat és társaságunk nyakába.
- Újdonság, hogy a zöldhulladék elszállításakor a gallyakat is elviszik kötegelve. Pontosan milyen formában és hogyan kell kitenni ezeket az ingatlanok elé?
- A két és fél centiméternél nem nagyobb átmérőjű gallyakat egy méternél nem hosszabb darabokra vágva, fél méternél nem nagyobb átmérőjű, szorosan összekötött kötegekben kell az ingatlan elé kihelyezni. Az előírásoknak nem megfelelő kötegeket a helyszínen hagyjuk, lehetőséget biztosítva az ingatlanhasználónak, hogy a két héttel később következő gyűjtési napon – az immár megfelelően előkészített köteget - újra kihelyezze. A januári fenyőfa hulladék elszállításánál is ez az elvárt gyakorlat.
- Ősz végén ismét lesz ingyenes lombhulladék elszállítás?
- Igen, de mostantól minden zöldhulladék-szállítás ingyenes - bármilyen átlátszó zsákban kitéve a zöldhulladékot -, így a rezsicsökkentés - a fizetendő díj további csökkentése nélkül - a szolgáltatás jelentős bővülésével folytatódik, teljesedik ki. Biztosan kijelenthető, hogy az ugyanakkora méretű kuka ürítéséért fizetendő díj alacsonyabb, mint hat éve, 2012 áprilisában volt. Az azóta megtakarított összegről szóló tájékoztatás minden számlán olvasható, az erre a célra szolgáló zöld mezőben.
- A szerdai kommunális gyűjtési nap marad továbbra is? Ünnepekkor is ez a rend lesz érvényben?
- Igen, a vegyes hulladék gyűjtésének napja továbbra is szerda. Ez a munkahét kellős közepe, így nagyon ritkán fordul elő, hogy egy hosszú hétvége részévé válik. Érthető ugyanakkor, hogy az év minden napján a mások hulladékával kontaktusba kerülő dolgozóink egy munkaszüneti napot szívesen a családjukkal töltenének, és ennek érdekében dolgoznának az azt megelőző vagy követő szombaton. Ezeket az igényeket lehetőleg már a hulladéknaptár elkészítésekor figyelembe vesszük, ha pedig valamiért mégsem sikerül, akkor a változást a honlapunkon (www.zoldbicske.hu) és a kukák fedele alá csíptetett cédulán előre jelezzük.
- Újdonság az is, hogy a házhoz menő lomtalanításra 13-szor lesz mód egy évben. Hogyan és milyen elérhetőségeken kell időpontot egyeztetni?
- A lomhulladék gyűjtése része a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységnek. Az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv (OHKT) szerint évente egyszer kell biztosítani a természetes személy ingatlanhasználóknak (lakosság). Az önkormányzat azonban e tekintetben is megversenyeztette az ajánlattevőket, így Telki lakosai - az országban egyedülálló módon - évente 13-szor vehetik igénybe a szolgáltatást. Az ország jelentős részén továbbra is az a gyakorlat, hogy évente egyszer, egy előre meghirdetett napon a lakosok kiteszik a hulladékot a közterületre. Ezzel szemben a Zöld Bicske Nonprofit Kft. szolgáltatási területén élők már megszokhatták, hogy időpont egyeztetés szükséges a lomtalanítás igénybe vételéhez. A legkényelmesebb megoldás egy lomtalanítási igényt bejelentő e-mail elküldése az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre. Természetesen ügyfélszolgálati időben az igény bejelenthető a +36-22-350-111-es telefonszámon is. Fontos tudnivaló, hogy a lomhulladék nem helyezhető ki a közterületre, hiszen így érhető el az egyik legfontosabb cél: a lomhulladék ne váljon kincskeresők által hátrahagyott szemétdombbá. A kidobásra szánt lomot magánterületen, lehető legközelebb a kapuhoz kell elhelyezni. Kollégáink a magánterületre belépve veszik át, ezért valakinek otthon kell tartózkodnia a lomtalanításnál, aki a kiállított szállítólevélen aláírásával igazolja a lomtalanítás megtörténtét, valamint azt, hogy csak az általa átadott hulladékot szállítottuk el.
- Melyek a lomtalanítás körébe tartozó anyagok? Lehet-e üveget, autógumit és elektronikai hulladékot is elszállíttatni?
- A lomhulladék fogalmát a hulladékról szóló törvény eképpen határozza meg: „az ingatlanhasználótól a közszolgáltató által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatás keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja”.
A lényeg: a lom olyan lakossági hulladék, amelyet csak azért nem a hetenkénti gyűjtési napon szállítunk el, mert nem fér bele a kukába. Tehát nem lom, és ezért kollégáink elutasítják az átvételét minden olyan hulladéknak, ami belefér és beletehető a kukába.
Az hogy belefér-e (bele lehet-e tenni), könnyen eldönthető, hiszen csak a hulladék méretétől függ. Ebből következik, hogy nem lom az olyan hulladék, ami beleférne a kukába, ha a kuka nem lenne tele. Ha ilyen hulladék rendszeresen van, érdemes megnövelni az előfizetett kuka méretét és/vagy darabszámát. Esetenként megoldás lehet a zsákárusító ponton beszerzett többlethulladékos zsák is.
A „beletehető” kifejezés azt jelenti, hogy bele szabad-e tenni. Ez nem méret-, hanem jogszabályfüggő. Nem szabad a kukába tenni veszélyes hulladékot (festékek, oldószerek, olajok, hígítók, bitumenzsindely, akkumulátor, szárazelem, stb.). Ezek a hulladékok és a gépjárműalkatrészek a környezetre veszélyt jelentenek, ezért gyűjtésük, szállításuk és kezelésük módja szigorúan szabályozott, csak erre engedéllyel rendelkező cégek végezhetik. Ezek lomtalanításkor sem szállíthatók el. Nem szállítható el az építési és bontási hulladék (sitt) sem.
A fentebb már idézett, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló, 385/2014. (XII. 31.) kormányrendelet 4. § (2) bekezdése alapján „A települési papír-, üveg-, műanyag-, fém- és zöldhulladékot a vegyes hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni”.
Ebből következik, hogy nem szabad a kukába helyezni az elkülönítetten gyűjtött (szelektív) hulladékot sem, így a lomtalanításkor sem szállítjuk el a fém-, műanyag- és társított csomagolási hulladékot, valamint a papírhulladékot sem. Ugyanez vonatkozik a zöldhulladékra is. Ezek korlátlan mennyiségben kihelyezhetők a hulladékfajtának megfelelő, kéthetenkénti gyűjtési napon.
Az előbbieknek azt részleteztem, hogy mi nem lomhulladék. Ez nem véletlen, a lomtalanítás keretében elszállítandó tárgyak hiánytalan listája ugyanis nem állítható össze. Tájékoztatásul felsorolok néhány tárgyat, amelyek jól szemléltetik az ide tartozó hulladékok körét: bútorok, kerti bútorok, matracok, szőnyegek, paplanok, kerékpárok, rollerek, lavórok, hordók, törött kukák, műanyag rekeszek, zuhanyfülkék, sílécek, szánkók, gyerekülések, babakocsik, vetítővásznak, nagybőgők tokkal vagy tok nélkül, hintalovak, de még egy spinét is. Az utolsó arra példa, hogy miért nem sorolható fel minden, de szerencsére kollégáinkat folyamatosan képezzük, ezért a legtöbb tárgyról el tudják dönteni, hogy elhozhatják-e vagy sem, legtöbbször még akkor is, ha azt sem tudják, mi az. A spinét ugyanis akkor is lom, ha a kollégák virginálnak nézik.
Sok olyan tárggyal is találkozunk, amely még hibátlan, és egyetlen „bűne”, hogy feleslegessé vált. Kérjük, hogy mielőtt elszállíttatják, gondolják végig, hogy a környezetükben kinek lehet szüksége rá! A környezetbe én beleérteném a testvértelepülés és környéke szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró családjait is. Az eredeti funkcióban történő hasznosítás a hulladékképződés csökkentésének legdicséretesebb módja. Erre még külön szó is létezik a szakmában: újrahasználat. Abban különbözik az újrahasznosítástól, hogy ez utóbbi a tárgyak anyagának hasznosítását jelenti, ami energia, és más anyagok felhasználását is igényli.
A lomhulladék sorsa ma kétféleképpen alakulhat: a jobbik esetben az égethető része erőműben kerül hasznosításra, a rosszabbik esetben a nagy része megy a föld alá, lerakásra kerül a többi nem hasznosított hulladékkal együtt. A többi cégnél. Mi ugyanis tavaly szeptembertől a lomhulladékot a többi hulladéktól elkülönítve szállítjuk el, és engedélyeztettük a beszállított hulladék anyag-fajtánkénti manuális szétválogatásának technológiáját. A lomhulladékban jóval többféle anyag van, mint a szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékban, de Magyarországon ezen anyagok átvételére még nem teljesen készült fel a hasznosítói piac. Ennek ellenére a szétválogatást megkezdtük, a faanyagokból bútorlap lesz, a műanyag kerti bútorokból, ládákból, vödrökből újrahasznosítható másodlagos műanyag alapanyag, a fémek kohóba kerülnek. Ezzel párhuzamosan bevezettük, hogy a személygépkocsi gumiabroncsokat és a hiánytalan elektronikai hulladékokat is átvesszük. A gumiabroncsból készített őrleményt hasznosítják, az elektronikai hulladékot szétszerelik és anyag-fajtánként különválogatva visszaforgatják az iparba. A balesetveszély miatt a csak gyűjtőszigeten gyűjtött üveg csomagolási hulladékot a lomtalanítás alkalmával háznál is átvesszük, aminek nagyon örülnek a megrendelők, és szinte mindenki ad néhány tíz darab üveget. Ezzel ugyan el nem érjük, de kicsit közelebb kerülünk az állam által elvárt 6 kg/fő/év mennyiséghez.
- Korábban késő tavasszal, nyár elején volt a veszélyes hulladék gyűjtése a polgármesteri hivatal parkolójában? Visszatér ez rendszer, vagy lesz ebben változás?
- A veszélyes hulladék gyűjtését az önkormányzattal egyeztetett napra fogjuk meghirdetni. Mostani információim szerint kora őszre tervezzük.
- Városi legenda, hogy a szelektív vagy éppen a zöldhulladék a kommunális szemét közé kerül. Ez nincs így, ugye?
- Remélhetőleg komoly ember ezt nem hiszi el. A közszolgáltatási tevékenység végzésére feljogosító engedély kiadása előtt a hatóság ellenőrzi, hogy a kérelmező a jogszabályokban foglalt technikai, technológiai, környezetvédelmi és személyi követelményeknek eleget tesz-e. Többek között megvizsgálja azt is, hogy a kérelmező által tervezett munkafolyamatok során végig biztosított-e a különböző hulladékfajták elkülönített kezelése. Az engedély kiadásával nincs vége az ellenőrzésnek, bármikor, előzetes bejelentés nélkül is ellenőrizhetik az abban foglaltak betartását. A szabályok megsértése tíz- és százmilliós bírságok kiszabásával járhat, és az elkövetőnek a Btk-ban rögzített következményekkel is számolnia kell. Ennek megfelelően - jellemzően - nem is a közszolgáltatók tevékenysége okozza az ilyen jellegű problémákat.
Sajnos az évtizedekkel ezelőtt elkezdett szemléletformálás és bevezetett elkülönített gyűjtés ellenére - becsléseink szerint - a külön gyűjtendő hulladék jelentős része napjainkban is a vegyes (kommunális) hulladék közé kerül. Úgy tűnik, hogy elérkeztünk ahhoz a határhoz, amit átlépni a korábbi módszerekkel nem tudunk, itt már kevés az ismeretterjesztésre épülő szemléletformálás, lassan meg kell próbálkozni a szankcionálással. Kevesen tudják, ezért megragadom az alkalmat és jelzem: a hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szabályok megsértéséért már most is bírság szabható ki. A rossz hírem az, hogy nem csak az erdő szélén hagyott hulladék lerakásáért, hanem a kommunális hulladék közé rakott sörösüvegért, PET palackért, sittért, stb. is.
A szelektív gyűjtés célja, hogy a háztartásokban képződött hulladék jelentős részét kitevő csomagolási hulladékokat - válogatás, tisztítás és aprítás után - újra fel tudja használni az ipar. Nyilvánvaló, hogy a kéthetenkénti szelektív, kéthetenkénti zöld- és a hetenkénti vegyes hulladék gyűjtési és szállítási költsége nagyobb, mintha mindent egyszerre vinnénk el. Ezt a többletköltséget azonban vállalnunk kell, mert az országnak teljesítenie kell az erre vonatkozó európai elvárásokat. Eljutottunk oda, hogy a jelenlegi - reményeim szerint átmenetinek tekinthető - rendszer a lehető legrosszabb. Régen mindent egyszerre szállítottunk el, de ez legalább olcsóbb megoldás volt. Valamikor, a napjainkban sajnos elképzelhetetlenül távolinak tűnő jövőben drágán, de mindent elkülönítve fogunk gyűjteni. Most is drágán gyűjtünk, de a hasznosítható anyag fele mégsem hasznosítható.
Említést kell tennünk a kérdésben feltett probléma ellenkezőjéről is: a szelektíven gyűjtött hulladék közel fele szennyezett és ezért nem hasznosítható, sőt, beszennyezi és hasznosíthatatlanná teszi a mások által tisztán kirakott hulladékot is. Szinte minden harmadik szelektív hulladékos zsákban penészes ételmaradék, eldobható pelenka, motorolajos flakon vagy egyéb hasonló hulladék található, de esőáztatta döglött tyúkkal is találkoztunk már, pedig ez utóbbi még a vegyes hulladék gyűjtésére szolgáló kukába sem kerülhetne. Rendszeresen előfordul, hogy a kollégáinkat már a munkanap első órájában tetőtől talpig beteríti egy pelenkából kiloccsanó lötty, és ennek összes következményével - mivel munkájukat egész nap a telephelytől távol végzik - egész nap együtt kell élniük. Nem menthető, de érthető, ha egy kollégánk ezután úgy földhöz vágja a kukát, hogy az reccsen.
- Ha bárkinek bármilyen gondja akad a szállítás kapcsán - kukatörés, szállítás kimaradása, stb. - milyen formában tudja ezt jelezni önöknek?
- A legkényelmesebb megoldás egy e-mail elküldése az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre. A +36-22-350-111-es telefonszámon is lehet jelezni a problémát, de ez csak ügyfélfogadási időben lehetséges, és előfordulhat, hogy kollégáink azonnal nem, csak a kérdés kivizsgálása után néhány nappal, e-mailben tudnak válaszolni. A fogyasztóvédelmi törvény alapján a panaszok kivizsgálására 15 nap áll rendelkezésünkre.
- Régebben több helyen is lehetett panaszt hallani arról, hogy „fura lé” folyik a hulladékszállító járműből. Mi lehetett ennek az oka? Elképzelhető ilyen a jövőben? Mit tehetünk mi, lakók ennek elkerüléséért?
- A „fura lé” szaga nem kellemes, nyugodtan nevezhetjük szemétszagnak. Pontosabban inkább a szemétszag alapkomponensének, amelyet esetenként további „illatanyagok” színesítenek. Jól ismerik a kollégáink, de nem idegen a dugóban kukásautó mögött araszolni kényszerülő autósoknak sem. Nyáron erősebb, mivel a szerves anyagok bomlási folyamata melegben gyorsabb (ezért tartjuk az élelmiszereket hűtőszekrényben). A melegben gyorsabb bomlás a szintén gyorsabb párolgással karöltve intenzív szaghatást okoz. A közszolgáltatók által leginkább utált időszak a dinnyeszezon, ugyanis jellemzően ez a gyümölcs hibáztatható a kukásautó befogadóképességét meghaladó mennyiségű „fura lé” képződéséért. Ha minden háztartásban egy dinnyét elfogyasztanak hetente, az minimum másfél tonna dinnyehéjat, azaz megközelítőleg másfél köbméter dinnyelét jelent, amelynek jelentős részét a tömörítő felépítmény sikeresen kipréseli. A kukásautó alján gyárilag kialakított folyadékgyűjtő tálca kb. 150 liter űrtartalmú, az ezt meghaladó mennyiség előbb-utóbb kilöttyen. A jelenség fokozott mértékben jelentkezik hegyvidéki településeken. Mindent megteszünk, hogy járműveink műszaki állapota ne vezessen ahhoz, hogy 150 liter folyadékot se tudjon magában tartani a kukásautó. Mivel a dinnyehéj - ahogy ezt egy kísérlet során készített fotóim mutatják - néhány nap alatt a víztartalmának jelentős részét - négy nap alatt a felét - elveszíti, a legnagyobb segítség az lenne, ha a dinnyehéjat nem a hulladékká válást követő percben, hanem csak az elszállítást megelőző estén tennék a kukába, miután a kert egy kevésbé frekventált pontján lehetőséget biztosítanak a nedvességtartalom megújuló (nap)energiával történő, ezért környezetbarát csökkentésére.
- Terveznek-e fejlesztéseket a gépjárműpark terén?
- Nem tervezünk, mert éppen elég erőnket leköti a napi feladatok ellátása, álmodozásra még időnk se marad. Természetesen előrelépés lenne a gépjárműpark megfiatalítása, de erre a közszolgáltatók bevételeiből nem futja, pályázni pedig nem tudunk, mert a hulladékgazdálkodási eszközök, berendezések, létesítmények fejlesztésére csak önkormányzatok, vagy társulásaik nyújthatnak be pályázatot. Telki község tagja annak az - egyszerűen Duna-Vértesnek - nevezett társulásnak, amelynek támogatásra javasolt KEHOP pályázata van, többek között kukásautók beszerzésére is. Egy kukásautó nettó beszerzési ára kb. 50 millió forint, egy elektromos kukásautó árából pedig majdnem két hagyományos is megvásárolható. Egyelőre be kell érnünk a naponta meghibásodó öregekkel.
Mennyit fizetünk nemzetközi összehasonlításban a hulladék elszállításáért, kezeléséért? Mit kapunk érte?
Szállítási gyakoriságban, és most már a nagyközönség által nem látható kezelésben is szinte ugyanazt nyújtjuk, hiszen az unió által támasztott elvárásokat teljesítenünk kell. Természetesen kevesebb, a nyugati országokban megszokott díj 10-25 százalékából kell megoldanunk ugyanazt. Nyilvánvaló, hogy akkora bevételből futja új járművekre, versenyképes fizetésekre, és ráadásul még jó megoldásokra is. Nem tudom, hányan vannak tisztában például azzal, hogy a kirakott zöldhulladékkal mennyi teendőnk van a Bicskére szállításon túl. Sajnos minden zsákot kézbe kell vennünk, késsel szét kell vágnunk, és a tartalma kiborítása után ki kell vennünk a nem közé való hulladékokat. Mindezt csak azért, mert kb. minden ötvenedik zsákban olyan hulladék is van, amely tönkretenné a komposztálótelep aprítógépét. A zöldhulladékot ezután konténerbe rakjuk, majd elszállítjuk a pilisvörösvári komposztálótelepre. Természetesen az ilyen mennyiségben gyártott komposztnak nincs piaca, de ez legalább már nem a mi bajunk. Mindenre van megoldás: az egyik legnagyobb szlovén városban a keletkező komposztot konténerben kihelyezik valamelyik utcasarokra, ahonnan mindenki annyit vihet haza, amennyit akar. Addig cserélik az üres konténert telire, amíg igény van rá. Természetesen ezért már nem kell fizetni, a költsége be van építve a négyfős család esetében százezer forintot meghaladó éves díjba.
- Mi az, amit még a hulladékkal, a szállítással kapcsolatban tudni érdemes?
- Telkiben a vegyes hulladék elszállításának napja továbbra is szerda, a hónap minden első és harmadik csütörtökén szelektív papír és műanyag (plusz fém és társított italkarton) gyűjtési nap, a második és negyedik csütörtökön pedig zöldhulladék gyűjtési nap lesz.
A legfontosabb annak a tudatosítása, hogy a legjobb hulladék az, ami nem képződik. Így elképzelhető lenne például egy teljesen PET palackmentes világ, de ehhez mindenkinek csapvizet kellene innia, bort csak akkor, ha maga megtermeli, sört soha, üdítő helyett pedig a saját kertben megtermett gyümölcsből készített szörpöt, természetesen csapvízzel. Ma másfél liter ásványvíz csomagolásához egy kb. 40 gramm tömegű PET-palackot használunk. Kiválthatnánk üveggel, de akkor közel egy kilogramm csomagolóanyag jutna másfél kiló termékre, így 10 helyett 17 teherautó tudna kiszállítani ugyanannyi ásványvizet a boltokba. Természetesen ez 1,7-szeres üzemanyag-felhasználással és ugyanennyivel megnövekvő környezetterheléssel járna. Itt zárójelben megemlíthetjük a gépjárműgyártóknak a károsanyag-kibocsátás csökkentésének érdekében elkövetett és mostanában megszellőztetett kreatív megoldásait. A visszagyűjtött üveget ráadásul ki is kell mosni, hiszen nyilvánvalóan nyomokban sem tartalmazhat a következő vásárló ásványvize a két ásványvíz között benne tárolt anyagot. Ehhez jelentős energiafelhasználással előállított forróvíz, és hatékony, lehetőleg lebomló tisztító és fertőtlenítőszerek kellenek, amelyek előállítása szintén környezetterheléssel jár. Ebből az egy példából is látható, hogy a probléma sokrétű, és a megoldás sem egyértelmű, csak rossz és még rosszabb megoldások léteznek. Tudomásul kell vennünk, hogy a jólét fokmérője a fogyasztás lett, miközben a jóllét fogalmáról az emberek többsége nem is hallott.
Egyetlen feladatunk maradt: a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni a környezetszennyezést. A fentebb említettekből is látszik, hogy ebben csak együttműködéssel érhetünk célt. Kérjük, hogy legyenek partnereink, tájékozódjanak, gondolkozzanak, kérdezzenek - aztán cselekedjenek!