Trianon 100 – online megemlékezés Telkiben, új időpontban!
Kedves Telkiek!
A Kodolányi János Közösségi Ház és Könyvtár, együttműködésben Telki Község Önkormányzatával online megemlékezést szervez a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója napján, 2020. június 4-én (csütörtök) este 18:30-tól (új időpont!). A program várható időtartama 90 perc.
A megemlékezésen résztvevőket a Himnusz meghallgatását követően Deltai Károly polgármester, és Berényi Ildikó, a Kodolányi János Közösségi Ház és Könyvtár vezetője köszönti, majd telki történész, kutató, író szakértők és gyimesbükki vendégünk (ld. a cikk végén) beszélnek rövid előadásokban a 100 évvel ezelőtt történtek kapcsolódásáról a magyar történelemhez, egy felvidéki magyar nemesi család sorsához, Telki történelméhez, és testvértelepülésünkhöz, az ezeréves határon fekvő, csángómagyar Gyimesbükkhöz.
Előadóink röviden reflektálnak a többi előadásra is, majd a hallgatóság által előzetesen feltett kérdésekből válaszolnak néhányra, a rendelkezésre álló idő függvényében. Az esemény a Szózat meghallgatásával zárul. A beszélgetés moderátora: Móczár Gábor alpolgármester
Az online megemlékezésre, amelyet a ZOOM program segítségével tartunk meg (telepítési és használati útmutató elérhető ITT előzetesen regisztrálni kell, legkésőbb 2020. június 2-án éjfélig, az ITT elérhető online űrlapon.
A regisztrálók az esemény előtti napon emailben kapnak kapcsolódási információt a megfelelő online felülethez.
Előadóink és előadásaik
Szabados György középkortörténész kutató (Telki)
1994 és 2017 között a szegedi egyetemen tanított. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont (Székesfehérvár) történésze, a Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár) történész tanácsadója, az MKI - László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója (Budapest). 2 monográfia és 150-nél több publikáció szerzője. Munkáját 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el.
Előadásának összefoglalója:
A honfoglalók Erdély hágóin és a Vereckei-szoroson át jöttek be. Erdélyben halt meg Álmos első nagyfejedelem. Erdélyből hozta magának Saroltot feleségül Géza, akiktől Szent István született. Szent László az erdélyi Kerlésnél ölte meg a leányrabló kunt, a Felvidék nyugati részén halt meg, és Nagyváradon nyugszik. Kolozsvárott született Mátyás király. Ma egyik említett vidék, város sem tartozik Magyarországhoz. E példatár azonban a régi korokon is jól mutatja, hogy a magyar történelem színtere a IX. század második fele óta a Kárpát-medence egésze.
Bánó Attila író, grafikus (Telki)
1969 és 1990 között grafikusként dolgozott. 1980 óta tagja a Művészeti Alapnak (MAOE). 1990 és 1992 között a Ludas Matyi munkatársa, 1992-ben az Új Magyarország segédszerkesztője, 1992 és 1995 között a Pest Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettese volt. 1998 és 2002 között a Kis Újság felelős szerkesztője, 1992 és 2007 között a Magyar Újságírók Közösségének elnökségi tagja, 2006-tól 2007-ig elnöke. A Magyar Országgyűlés 1999-ben a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnökségi tagjává (FKGP) választotta, ezt a tisztségét 2003-ig töltötte be. 2000-ben, az Igazolt Magyar Szabadságharcos Világszövetségtől megkapta a Hűség a Hazához Érdemkeresztet. 1996 óta tizenhat könyvet írt.
Előadásának összefoglalója:
Kitér ősi, felvidéki kötődésű családjának történetére, sorsának alakulására, majd néhány példán keresztül a trianoni kényszerbéke következményeire. Sokan jósolták akkoriban Magyarország teljes bukását, ám ez mégsem következett be. Megakadályozta a magyar emberek összetartozásának tudata, hihetetlen életereje. Szó esik olyan jeles honfitársainkról, akik Trianon miatt arra kényszerültek, hogy megváljanak szülőföldjüktől, de akik minden sorscsapás ellenére hazafiak maradtak.
Földváryné Kiss Réka történész, néprajzkutató (Telki)
2000 és 2014 között az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának tudományos kutatója. Jelenleg a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnöke, a KGRE-HTK Egyháztörténeti Tanszékének vezetője. Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) magyarországi koordinátora. Családjával 2003 óta lakik Telkiben.
Előadásának összefoglalója:
Trianon az újkori Magyarország egyik legsúlyosabb és legösszetettebb következményekkel járó traumája, melynek talán legdrámaibb következményeként magyarok milliói kerültek egyik napról a másikra a magyar állam határain kívülre.
Míg az első világháborút lezáró békerendszerben a győztes hatalmak országhatárokat mozgatva lényegében újrarajzolták Közép-Európa és benne Magyarország térképét, alig egy generációval később, a második világháborút lezáró békerendszerben a győztes hatalmak egész népcsoportokat kényszerűen mozgatva lényegében újrarajzolták Közép-Európa és benne Magyarország etnikai térképét.
A békeszerződések drámai következményei generációk sorsát határozták meg. Trianon – éppen ezért – nemcsak a múlt része, hanem velünk élő, máig ható személyes történelem is. Minden helyi közösségnek, családnak megvan a maga „Trianon története”. A sok kis helytörténetből és családtörténetből pedig összeállhat egy „nagy országtörténet”. Ennek a gondolatnak a jegyében, rövid prezentációmban azt elevenítem fel, hogy Trianon hosszan tartó következményei miként érintették szűkebb lakóhelyünk Telki és a budakörnyéki települések életét.
Salamon József plébános (Gyimesbükk)
A gyimesbükki csángómagyar közösség lelki és szellemi vezetője a moldvai csángó szórvány vidéken, Lujzikalagorban született, és 2004 óta végzi állhatatos, kitartó munkáját a többségében csángómagyar, de a hatvanas évektől már a román irányítású Bákó megyéhez csatolt Gyimesbükkön, amely a történelmi Magyarország egyik legkeletibb pontján, az ezeréves határon áll. A rá bízott közösség katolikus hitének és magyarságtudatának lelkes és harcos őrzője, bátorítója, tanítója és támogatója, aki számtalan módon segíti a családok és gyermekek tanulását, megélhetését, előbbre jutását, és nekünk, telkieknek is hatékony segítőnk és vendéglátónk. Mindemellett tudatosan építi a gyimesi csángók történelméhez kapcsolódó emlékhelyeket, közreműködött a vesztegzári, úgynevezett Kontumáci kápolna és környezete, a háborús emlékhely és a 30. számú vasúti őrház felújításában, megépítette a Hit Kapuját és Megmaradásunk Oszlopainak kopjafa-sorát, a csángók történelmét is bemutató Csángó Keresztutat és a plébánia területén található Közösségi Házat. Az idei, 100 éves évfordulón a történelmi Magyarország 64 vármegyéjét bemutató emlékmű építését kezdte meg.
József atya 2019-ben a Magyar Kormány képviselőjétől a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át, a gyimesi magyarság identitásának és kultúrájának megőrzése érdekében végzett odaadó szolgálata elismeréseként.