Rendkívüli helyzet előtt áll az ország, az önkormányzatok, így Telki önkormányzata is.

Ebben az írásban azt foglalom össze, hogy milyen körülmények között, milyen forgatókönyvekkel készülünk az előttünk álló időszakra, milyen szempontokat kell figyelembe vennünk, és milyen körülmények, összefüggések határozzák meg a döntéseket. Természetesen bízunk a kedvezőbb verziók bekövetkezésében, de fel kell készülnünk a rosszabb eshetőségekre is.

Fontos megértenünk, hogy jelenleg rendkívül sok a bizonytalanság, a változó elem, és ezek nagyon nagy része rajtunk kívül álló, általunk nem befolyásolható okokra vezethető vissza. Ezért nagyon nehéz – egyes esetekben teljesen lehetetlen – pontos számokkal, adatokkal vagy kőbe vésett tervekkel előállni. Az irányok, trendek, arányok és nagy összefüggések azonban teljesen egyértelműek, és ezekhez kell igazodnunk, mivel jól meghatározzák, hogy mi a felkészülés iránya.

Cselekvési terveinkben ezért három szintet határoztunk meg. Egy enyhébbet, egy szigorúbbat és egyet a legnehezebb eshetőségekre. A tervek az előttünk álló téli hónapokra vonatkoznak, időjárástól függően körülbelül a november elejétől február végéig tartó időszakra. A tervek menet közben változhatnak, hisz a rugalmas alkalmazkodás egy fontos eszköz a hasonló helyzetek kezelésében.

Helyzetelemzés 

A kedvezőtlen gazdasági környezeti változások, valamint az elhúzódó orosz-ukrán háború miatt drasztikusan megemelkedtek az energiaárak Európában, energiaválság alakult ki, aminek következtében Magyarország Kormánya energia-veszélyhelyzetet hirdetett ki és veszélyhelyzeti rendeleti kormányzást vezetett be.

A Kormány 2022. július elsejétől kivette a rezsicsökkentés hatálya alól az önkormányzatokat, így az energiaellátásukért fizetendő energiadíjak drasztikusan meg fognak emelkedni, illetve már meg is emelkedtek. A veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI.17.) Korm. rendelet alapján a helyi önkormányzatok a villamos és a földgáz energia szolgáltatás egyetemes szolgáltatási köréből augusztus 1-jével kikerültek.

Azoknak a fogyasztóknak, akik nem jogosultak augusztus 1-jétől az egyetemes szolgáltatásra, július 1-ig nyilatkozatot kellett tenniük annak érdekében, hogy a végső menedékes jogintézmény keretében folytatólagos maradhasson számukra az energiaszolgáltatás. Az energiadíjak a végső menedékes státusz mellett is jelentős mértékben nőnek. Akik kívül esnek a végső menedékesek körén, azok tőzsdei árat fizetnek. A menedékes intézmény december 31-ig él.

Nyilatkozat hiányában az egyetemes szolgáltatásra már nem jogosult ügyfeleknek nem köteles az energiaellátását biztosítani az MVM, akkor sem, ha egy alapvető közfeladatot ellátó közintézményről, például óvodáról van szó.

Ugyan a konkrét energiadíj-növekedés mértéke még csak becsülhető, de már most látható, hogy az önkormányzatoknak költségvetési forrásaikhoz mérten rendkívüli megterhelést jelent. A rezsiköltségek kigazdálkodása teherbíró képességünket próbára fogja tenni, sőt, ha a ma ismert pénzügyi kondíciók és jogi környezet változatlan marad, az számos önkormányzat számára kezelhetetlen lesz.

Fontos megérteni, hogy a folyamatosan módosuló, sokváltozós gazdasági, jogi és természetes környezet miatt pontos számok nem becsülhetők, csak a trendek és ezek alapján az irányok. Önkormányzatunk eddig minden szükséges és lehetséges lépést megtett az alkalmazkodás, felkészülés terén, ami elvárható és reális.

Helyi adottságok

Az önkormányzatok által fenntartott intézményrendszer keretei között szinte minden településen a helyi köznevelési intézmények ingatlanai a legnagyobb energiafelhasználók közé tartoznak. Itt a költségek nem háríthatók át még részben sem, ahogyan mondjuk egy sportlétesítmény esetében ez megtehető.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy míg az önkormányzati intézmények működésében szükség esetén lehetőség van komolyabb energiatakarékossági intézkedések bevezetésére, addig egy óvoda esetében ilyen korlátozó intézkedések csak nagyon csekély mértékben vezethetőek be, hisz a kisgyermekek számára meghatározott hőmérsékletet kell biztosítani. Ezekben az intézményekben a kisgyermekek egész napos nevelési-oktatási ellátása történik, így jogszabályi előírások alapján is biztosítani kell a minimális világítás, belső hőmérséklet meglétét. Az önkormányzatok többsége eddig is takarékosan működött, így itt értelmezhető léptékű megtakarítási lehetőség nincs.

Nemzetgazdasági jelentőségű, hogy ezek az intézmények továbbra is zavartalan keretek között tudjanak üzemelni, ezért kiemelkedően fontos, hogy a rezsivédelmi intézkedések legalább az önkormányzati óvodákra kiterjedjenek. Ha óvodákat kellene bezárni, az láncreakciókat indítana el, ami végül több kárt okozna, mint amennyi az óvodák átmeneti bezárásán megtakarítható.

A közvilágítás tekintetében sajnos még kiszámíthatatlanabb a helyzet, hiszen ott ugyan 2022. december 31-ig jogszabály rögzíti, hogy nem emelkednek az árak, de 2023. január 1-től teljesen bizonytalan a közvilágítási díjak változásának mértéke. Amennyiben január 1-től a közvilágítási díjak jelenleg becsült emelkedésével is számolni kell, annak költségvonzata óriási többletterhet jelentene annak ellenére, hogy a közvilágítást pályázati forrásból már korszerűsítettük.

A költségvetési törvény rendelkezései alapján közvilágítás támogatása jogcímen a települési közvilágítás biztosításához kapcsolódóan az önkormányzatokat normatíva illeti. Ezen támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, az egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével. A jogszabály tehát a nettó működési kiadást veszi alapul.

A jelenlegi ismeretek alapján elkészített számításaink azt mutatják, hogy 2023. január 1-től a közvilágítás üzemeltetés címen kifizetett önkormányzati költségek összege az eddigi költségek ötszörösére emelkedik, ami elképesztő terhet jelenthet. Jelen számok alapján a költségvetési törvényben közvilágítás támogatása címen biztosítandó települési támogatás mértéke töredéke lesz csak a tényleges költségeknek, a korábban jogszabályban említett tényleges nettó működési kiadásnak.

A közvilágítás részének tekinthető a díszkivilágítás is, amiről ezen a télen természetesen lemondunk.

Az orvosi ellátás kötelező alapfeladat. Településünkön felnőtt háziorvosi szolgálat, gyermekorvosi szolgálat, védőnői ellátás és fogászat működik. Az ellátást racionalizált nyitvatartás mellett, takarékosan működve, de folyamatosan fenn kell tartani.

A polgármesteri hivatal kötelezően ellátandó feladatokat végez, és üzemelteti, felügyeli a település összes alegységét, intézményét. Működése folyamatosan fenntartandó, de jelentős átszervezés mellett. Az általános takarékosság mellett a legnagyobb megtakarítási eszköz a két épület ideiglenes összevonása, és az egyik átmeneti zárása, a csökkentett hivatali óraszám, home office bevezetése.

A sportélet egyik legfontosabb színtere a sportcsarnok. Tekintve, hogy ez az intézmény gazdaságilag rentábilisan üzemeltethető, az energiafelhasználás minimalizálható, minimumra csökkentett energiafelhasználás mellett mindaddig nyitva tartható, amíg a használók a kompromisszumos körülmények dacára használni szeretnék.

A közösségi ház esetében az őszi takarékos működés után a téli átmeneti bezárás, csökkentett működés és a programok átszervezése hozza a leghatékonyabb eredményt.

Idősellátás önkormányzati intézményi keretek között nincs. A szolgáltatói ellátások és az eseti szociális feladatok folyamatosan ellátandók a polgármesteri hivatal keretei között.

A bölcsődei ellátást az önkormányzat szerződött partnerrel látja el.

Az energiaárak drasztikus emelkedése és a kedvezőtlen gazdasági folyamatok magukkal hozták az alapvető élelmiszerek, nyersanyagok, szolgáltatások árainak emelkedését is, amelyek az önkormányzati fenntartású intézmények működését jelentősen meghatározzák.

A kötelező gyermekétkeztetési feladatokat a köznevelési intézményeken belül szerződött partnerekkel látjuk el. Az intézményi gyermekétkeztetés, valamint a térítési díj megállapításának jogszabályi hátteréül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben meghatározottak szolgálnak. Az étkezési díjak jelentős emelkedése már megtörtént, de további emelés várható az élelmiszerárak folyamatos növekedése miatt. Jogszabályból ered, hogy sokan veszik igénybe teljesen ingyenesen a közétkeztetést, ami azt jelenti, hogy e tekintetben minden teher az önkormányzatra hárul.

Az általános iskola fenntartója nem az önkormányzat, hanem a tankerület. A szükséges takarékossági intézkedéseket a tankerület és az iskolavezetés határozza meg.

Stratégiai cél

A stratégiai cél az előttünk álló, nehéznek ígérkező télies-téli időszak mintegy 150 napjának átvészelése a lehető legkisebb veszteséggel. Célunk az összes társadalmi feladat folyamatos ellátása, az alegységek takarékos működtetése. Szükség esetén épületek összevonásával, átmeneti zárásával, lehetőleg anélkül, hogy az esetleges bezárás visszavonhatatlan károkat okozzon, és a feladat ellátása intézménybezárás vagy korlátozás esetén is megtörténjen.

A prioritási sor első helyén az óvoda működtetése áll. Az orvosi rendelő a második legfontosabb intézmény. Az önkormányzat jelentős átszervezéssel, de folyamatosan működne. A sportcsarnok korlátozásokkal működhet. A közösségi ház a legnehezebb időkben bezárna, programjait az iskolában, óvodában valósítaná meg, illetve eleve szabadba tervezett, energiafelhasználás nélküli eseményeit szintén megtartaná. A dolgozók az önkormányzat épületében látnák el adminisztrációs feladataikat, a könyvtár csökkentett időkeretben működne. Minden intézménynél részletesen kidolgozott takarékossági terv lép életbe. A közvilágítás esetében még a legrosszabb forgatókönyv esetén is legalább a gyalogátkelők megvilágításáról nem mondhatunk le.

A mindennapi élet rutintevékenységeinek újragondolása mellett szükség van önkormányzati szinten meghozott stratégiai döntésekre annak érdekében, hogy az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatait a lehető legjobb színvonalon, ugyanakkor költséghatékonyan tudja ellátni és biztosítani a válsághelyzet idején is.

A takarékosság természetes. Mindent megteszünk azért, hogy jelentős mértékben visszavegyünk energiafogyasztásunkból. Ennek hatása azonban a díjnövekedés egészéhez viszonyítva elenyésző az önkormányzatok esetében. Nálunk nem lehetséges 18 fok-25% típusú ökölszámok alapján jelentős csökkenést elérni az általunk működtetett rendszerek sajátos természete miatt. A várható megtakarítás még nagyon komoly áldozatok, részleges, időszakos intézménybezárások árán is csak csekély töredéke lesz a növekménynek, mely az önkormányzat számára kötelezően ellátandó feladatok során, az önkormányzatra nézve kötelező keretek között képződik.

Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatokat lát el. Jelen helyzetben az elsődleges a kötelező feladatok ellátása, azon belül is prioritással. Az önkormányzat gazdálkodása kötött keretek között történik, önkényesen nem lehet a költségvetési sorok átrendezése, az egyes feladatokhoz rendelt normatív támogatások átcsoportosítása. Forrásaink ütemezetten érkeznek, ezért figyelemmel kell lenni a likviditásra is.

Ennek megfelelően részletes, az egyes intézmények sajátos körülményeihez igazodó intézkedési tervet készítettünk, mely súlyoz és differenciál, valamint az előttünk álló nehézségek fokához is igazodik.

Intézkedések

Részletes energia-veszélyhelyzeti intézkedési tervet dolgoztunk ki.

A jelenlegi válsághelyzetben feltétlenül szükséges az energiafelhasználás csökkentése.

Minden intézménnyel részletes egyeztetés történt, és az intézmények vezetőinek, dolgozóinak bevonásával, az intézmények sajátosságaira tekintettel készült el az intézkedési terv. A tervtől menet közben el lehet térni, ha előre nem tervezett fordulat ezt indokolja. Az elrendelt védelmi szint bármikor visszavonható, ha a körülmények ezt lehetővé teszik.

Minden intézmény esetében első lépésként olyan intézkedések bevezetését javasolja az önkormányzat, melyek az alapvető működést nem érintik, sokkal inkább a felhasználói szint tekintetében tudatosabb használatot, az üzemeltetési szokások megváltoztatását, a meglévő berendezések energiatakarékos használatára való törekvést jelentik.

Az intézkedések második szintje már radikálisabb – ezt az energiaárak eddig ismertnél drasztikusabb emelkedése esetén szükséges bevezetni. Itt már rendszerszintű beavatkozások is történnek, de az intézményi működés még folyamatos.

A harmadik szint az energiaellátás rendszerszintű korlátozása vagy időszakos energiaellátás kimaradás esetén bevezetendő. Ezen a szinten az egyes intézmények korlátozott nyitvatartását, legvégső helyzetben pedig az intézmények átmeneti bezárását is szükségessé teheti az adott intézkedés.

Az intézkedési terv összeállításával az önkormányzat célja az intézmények működőképességének fenntartása, előre egyeztetett forgatókönyvek készítése, általános energiamegtakarítás elérése, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a megnövekedett energiadíjak mellett is a lehető legtovább tudjuk üzemeltetni intézményeinket.

A takarékossági intézkedések végrehajtását folyamatosan ellenőrizni kell. Az ellenőrzés módját és dokumentálását a polgármesteri hivatal dolgozza ki.

A jövőben is mindent meg kell tenni azért, hogy az esetleges energiahatékonysági programokban részt tudjunk venni, és ha ismét lesz energiahatékonyságot javító pályázat, amin sajnos idén sem nyertünk, akkor azon el tudjunk indulni. Jelenleg azonban ennek esélyei felettébb bizonytalanok. Most még a rövid távú megoldások körvonalai sem látszódnak.

Függő helyzet

Az önkormányzatok nem okozói a jelenlegi helyzetnek és függő viszonyrendszerben működnek, tekintve, hogy az önkormányzatok működését számos jogszabály, többek között sarkalatos törvények határozzák meg, melyektől eltérni nem lehet. A kialakult helyzet kezelése elképzelhetetlen jelentős kormányzati beavatkozás, kompenzáció, törvénymódosítás nélkül.

Ezért több úton is, országgyűlési képviselőnk, a belügyminiszter megkeresésével, a Budakörnyéki Önkormányzati Társaság keretein belül kezdeményeztük a köznevelési intézmények fűtésköltségeinek központi támogatását törvénymódosítás és/vagy közvetlen támogatás útján úgy, hogy az önkormányzatokat terhelő növekmény ezen intézményeknél ne haladja meg az előző évi díj összegét, és javasoltuk a közvilágításhoz rendelt normatív támogatás a hatályos jogszabály szelleméhez, és a jelenlegi helyzethez illeszkedő normatív megemelését és/vagy a díjemelési moratórium meghosszabbítását.

A legnagyobb önkormányzati szervezetek, a TÖOSZ, a MÖSZ egyetértenek abban, hogy országos, minden önkormányzatra vonatkozó válsághelyzetet eredményezett az egymásra épülő külső hatások sokasága. A TÖOSZ elnöke szerint a polgármesterek hosszú ideje válságmenedzserek, de a mostani helyzet minden korábbinál szélsőségesebb, ez az önkormányzatok rendszerváltás utáni történetének legnehezebb időszaka. Ezt az országos szervezetek szerint csak mielőbbi kormányzati kompenzációval lehet megoldani. A nehéz helyzet, ami előtt az ország áll, minden önkormányzatot érint. Az önkormányzatok ezt a helyzetet nem okozták, csak elszenvedik. Saját erőből már nem képesek egy ilyen válságot menedzselni, ehhez nincsenek meg a szükséges erőforrásaik és lehetőségeik.

A kormány bejelentette, hogy egyedi tárgyalások útján fogja felmérni az egyes önkormányzatok helyzetét. Várjuk a vizsgálatot és a megoldási javaslatokat. Annyi bizonyos, hogy az esetleges egyedi, rövid távú támogatáson kívül – jelenleg még ennek körvonalai sem látszanak – feltétlenül szükséges a rendszerszintű megközelítés, és a központi költségvetési források jelentős emelése pénzügyi vagy jogi technikákkal ahhoz, hogy az önkormányzatok, így Telki önkormányzata is el tudja látni kötelező feladatait.

Deltai Károly
polgármester

(A cikk megjelent a Telki Napló aktuális számában.)

• Előző
• Tovább