A gravitációs hullámok felfedezése a fizika legjelentősebb eredménye 2016-ban, ezt a 2017-ben érte adott Nobel-díj is tükrözi.

Einstein 1916-ban jósolta meg a létezésüket, az 1970-es években kezdték el a mérőberendezések tervezését és a 90-es években az építésüket. Az egymással szorosan együttműködő három kísérlet, a két amerikai LIGO és az olaszországi VIRGO észlelőrendszer hasonló felépítésű: két, több kilométer hosszú, egymásra merőleges csővezetékében lézersugarak mérik hihetetlen pontossággal a csövek végeiben elhelyezett tükrök távolságát. A gravitációs hullám megváltoztatja a tér szerkezetét, és azzal a csövek hosszát, ami az állandó fénysebesség mellett a fénysugarak visszaverődési idejét különbözővé teszi a két csőben.

A LIGO+VIRGO együttműködés 2016 februárjában jelentette be, hogy a történelemben először sikerült megfigyelniük gravitációs hullámot egy 1,4 milliárd fényévre levő galaxisban két fekete lyuk összeolvadásából. A két csővezetékben a tükrök távolságának változását az atommag átmérőjének 10000-edrészének megfelelő pontosságával sikerült megmérniük. Azóta észleltek még három hasonló összeolvadást. A gravitációs hullámok vizsgálata közelebb vihet bennünket az ősrobbanást közvetlenül követő folyamatok megértéséhez.

Tavaly február 11-én történt meg a bejelentés a gravitációs hullámok létezéséről. Telkiben március 17-én magyarázta, és próbálta nekünk, laikusok számára érthetővé tenni a tudományos felfedezés lényegét Horváth Dezső, a fizika tudományok doktora, Széchenyi-díjas professzor.

Idén a népszerű sorozatban most újra elővesszük a témát, annak tudatában, hogy a német Rainer Weiss, valamint az amerikai Barry C. Barish és Kip S. Thorne, a LIGO/Virgo együttműködés vezetői a gravitációs hullámok kutatásában nyújtott munkájukért megkapták a fizikai Nobel-díjat. 

Minden tudomány és fizika iránt érdeklődőt szeretettel várunk Horváth Dezső professzor 2017. november 30-án 20 órakor kezdődő előadására, a Telki iskola ebédlőjébe.

Halász Terézia