Hazai pálya: közéleti diskurzus helyi témákról, telkiekkel

Deltai Károly polgármesterrel közös közéleti sorozatunk következő részében Berényi Ildikóval, a Kodolányi János Közösségi Ház és Könyvtár intézményvezetőjével beszélgettünk a kezdeti nehézségekről, programszervezésről, fejlesztési lehetőségekről.

Telki Napló/Portál: Egy igen nehéz korszakban lett a 2019-ben épült közösségi ház vezetője. A pandémia, majd az energiaválság is nagy hatással volt az intézmény életére. Hogyan sikerült az „újraindítás”?

Berényi Ildikó: Amikor 2020 márciusában elkezdtem itt dolgozni, mindössze négy nap után be kellett zárnunk a Covid miatt, ami nagyon megviselt. Ezt az időszakot a működéshez szükséges dokumentumok elkészítésével, online programok szervezésével, pályázatírással töltöttük. Nyáron végre rövid időre ki tudtunk nyitni, és egészen jól beindult az élet, annyi programmal próbálkoztunk, amennyivel csak lehetett. Akkor rendeztük meg a remek hangulatú „Mindent bele!” fesztivált is, amely során átadtuk a sportcsarnokot. Utána újabb zárások és nyitások jöttek, majd 2022-től a kezdeti nehézségek után egy biztató periódus kezdődött. Az érkezésem óta négy év telt el és nagyon jól érzem itt magam.

Deltai Károly: Visszalépve az időben: Telkinek évekkel ezelőtt azért nem volt olyan közösségi élete, amilyennek lennie kellett volna, mert nem volt meg a színtere hozzá. Az iskola aulája, ebédlője vagy éppen a fűtetlen Pajta ugyanis nem voltak megfelelő helyek erre. A közösségi ház megépítése létszükséglet és nagy előrelépés volt e tekintetben. Külön örülök annak, hogy létrejött a helyi könyvtár, aminek óriási sikere van.

A nyitás sajnos nem volt szerencsés, hiszen a pandémia miatt szinte egyből fel kellett függeszteni a normál működést, aztán az energiaválság, a háború és az infláció sem voltak barátai az első időszaknak. Tulajdonképpen csak mostanában indult be igazán a közösségi élet, így még mindig kísérleti szakaszban vagyunk. Nehezített körülmények közötti, ötletekkel, próbálkozásokkal teli évek vannak mögöttünk, és már látjuk, mi az, ami helyben jól működik és mire van kevésbé igény. Ami idővel megtalálja a közönségét, népszerűvé válik, és szépen lassan kialakul az a programkínálat, ami a leginkább találkozik a kereslettel. Szerintem jó úton haladunk efelé.

Települési szinten nagy potenciállal bír a kultúra, főként, ha a lakosság szociokulturális összetételét nézzük: magas arányban élnek itt jómódú, művelt, kultúrafogyasztó családok. A közösségi ház Telki kitörésének egyik pontja és még bőven rejlik benne lehetőség. Akkor fogunk együtt jó irányba fejlődni, ha találkozunk egymással, és új kapcsolatok jönnek létre, akár közösségi, üzleti téren. A ház pedig egy olyan agora, ahol ez megtörténhet. Az épület és udvara egyaránt kiváló adottságokkal rendelkezik, és ideális arra, hogy akár külön program nélkül is bárki idejöjjön, beszélgessen, vagy mondjuk egy laptoppal leüljön és nyugodt körülmények között dolgozzon.

TN: Mennyire érzik magukénak a telkiek, civil szervezetek a Kodolányi Közösségi Házat?

B.I.: Azt gondolom, egyetlen kultúrház sem létezhet helyi civil szervezetek nélkül, főként egy ilyen kistelepülésen kiemelkedő jelentőségű a velük való együttműködés. Ráadásul mindig azok a legéletképesebb kezdeményezések, amelyek alulról szerveződnek. Ezért is tetszik Telkiben a kiváló civil háttér, sok ilyen szervezet van és kimagasló munkát végeznek. Például a Kokukk az egyik legrégibb közülük, mindig itt tartják a rendezvényeiket. Az Óvoda-Iskola Telkiben Alapítvány rendkívül jó előadásokat kínál a Szülők Akadémiája keretében, és remek kapcsolatot ápolunk a helyi iskolával, óvodával is. Ám említhetném a Telki Közéleti Klubot is, amely olyan programokat hozott már ide, amiket mi korábban még nem. Ez egy kis ház, csupán hárman dolgozunk benne, egyikőnk könyvtárosként. Azért is segítség a civilek aktív részvétele, mert amire esetleg kevesebb a kapacitásunk vagy anyagi forrásunk, velük közösen meg tudjuk szervezni.

A programok során, a közösségépítésben egyébként leginkább a családosokra lehet számítani, akik mindig jelen vannak a gyerekelőadásokon, foglalkozásokon. A nyugdíjasokat viszont nehezebb megszólítani – talán azért, mivel nagy számban vannak gyerekek a helyi családokban, és ők sokszor az unokákra kell, hogy vigyázzanak. Nemrég a „Kutasd a múltad!” című programunkra hétköznap délelőtt ugyanakkor örömmel jöttek el, mert akkor a gyerekek óvodában, iskolában voltak. Emellett a Covid-időszak az idősebb korosztályra volt a legnagyobb hatással, ők azok, akik még mindig nem tértek vissza teljesen a közösségi életbe.

A fiatalabbakat, tizenéveseket is viszonylag nehéz elérni, ám e tekintetben már történt némi előrelépés. Csatlakoztunk a Térségi Kulturális Programhoz, és számos olyan programot tudunk biztosítani a Nemzeti Művelődési Intézet jóvoltából – például az „Örökítsd meg a jelent a jövőnek!” eseményt vagy a Filmklubot –, amelyek kifejezetten nekik szólnak és ők kedvelik is ezeket. A tinidiszkók több-kevesebb sikerrel működtek, és azt látom, hogy a fesztiválokon sokan vannak jelen közülük.

TN: Milyen lehetőségei vannak a háznak programszervezés terén, figyelembe véve a helyi adottságokat vagy a főváros közelségét?

B.I.: Sajnos Budapest közelsége az összes környékbeli település közösségi, kulturális életére rányomja a bélyegét. A főváros kínálata nagyon komoly elszívó erőt jelent, hiszen nem tudjuk felvenni a versenyt például egy Madách Színházzal vagy Aréna-koncerttel. Ennek ellenére ahhoz képest, hogy relatíve kicsik vagyunk, az interjú készítésének hetében is például négy programunk van.

Az a tapasztalatom, hogy az alkotóközösségek, szakkörök jól működnek, a gyerekek pedig szívesen jönnek kézműves foglalkozásokra, így ősszel újakat szeretnék majd indítani. Nagyon jónak tartom a különböző előadásokat is: voltak nálunk többek között fizikai, művészettörténeti és történelmi témájúak. A Telki Fészekkel csináltunk már diszkót, partit, amelyekre sokan eljöttek és kiválóan érezték magukat – ezt a vonalat szeretnénk tovább erősíteni.

Kiváló hír, hogy a Térségi Kulturális Program folytatódik, bővül a programok tárháza. Ennek keretében egyre több olyan eseményre lehet számítani, mint amilyen az április végi Sena koncert volt. Ezekben sok lehetőséget látok, egyrészt mert nem kell hozzájuk saját forrást biztosítani, másrészt sokan szeretik az ilyen kötetlenebb estéket.

Meg kell említeni, hogy még mindig vannak olyanok, akikhez nem jut el egyes programok híre, annak ellenére, hogy számtalan csatornán – közösségi oldalakon, csoportokban, hirdetésekkel, Telki Portálon, Naplóban, plakátokon, hírlevélben, személyesen – kommunikálunk. Ezért tovább próbálkozunk, hogy elérjük azokat is, akiket eddig még nem sikerült.

D.K.: Sokan tudják, hogy a képzőművészet a szívügyem, ezzel foglalkozom civilben is. Ennélfogva ezen a téren könnyebben tudok kapcsolatokat építeni vagy éppen megmozgatni. A Borsos Miklós kiállítás esetében például a telki illetőségű, rugalmas hozzáállású Kovács Gáborral, a KOGART Alapítvánnyal könnyű volt egyeztetni, és vannak még ilyen kapcsolati lehetőségek helyi szinten. A háznak ugyanakkor vannak korlátjai: például a kiállításokat nem lehet kétnaponta cserélgetni, és vannak olyan programok, amelyek ütköznek egymással – értékes alkotások között nem célszerű mondjuk aerobic órát tartani –, ennek ellenére amennyi értéket e téren el lehet ide hozni, annyit el is fogunk. Szerintem a minőségre sem lehet panasz, hiszen a KOGART-tárlatot megelőzően legutóbb annak a Pelles Róbertnek a művei voltak láthatók, aki nemrég kapta meg a legmagasabb rangú állami képzőművészeti kitüntetést, a Munkácsy-díjat. A nívós kiállítások sora pedig Takáts Márton műveivel folytatódik.

Vannak olyan területek, amelyeken a ház vagy éppen Telki méretei határokat szabnak, és korlátozottak a technikai, pénzügyi kereteink. Nem mindent lehet idehozni, még akkor sem, ha tudjuk, lenne rá igény. Ezeket a nehézségeket igyekszünk kreatívan áthidalni.

Az önkormányzat és az intézmény rendszeresen indul kulturális pályázatokon, emellett próbálunk külső partnereket behozni. Szerencsére a civilekre is számíthatunk, mint például a nemrégiben zajlott, környezettudatossággal kapcsolatos egyhetes rendezvénynél, ami előnyére vált a településnek.

TN: Milyen tervek vannak a jövőre nézve a közösségi ház és élet fejlesztése terén?

D.K.: Óriási perspektívát látok a közösségi házban. A jövőben szeretnénk még több forrást biztosítani, hogy minőségi kulturális kínálattal szolgálhassunk és közösségi kapcsolatokat építhessünk. Emellett arra törekszünk, hogy megtaláljuk azokat a rétegműfajokat, amelyek az eddig nem elérhető emberekhez nyitnak ajtót, hogy ne legyenek elszigetelt csoportok Telkiben.

Vannak olyan programok, amelyeknél nem érvényesül Budapest elszívó ereje, mert sokkal fontosabb, hogy helyben elérhetők legyenek. Ezeket nem könnyű megtalálni, de próbálkozni kell. Nagyon örültem például annak, hogy a legutóbbi művészettörténeti előadáson fiatalokat is láttam, amire bevallom, nem számítottam.

Technikai szempontból lehetne még fejleszteni a házat, például a kihangosítás, világosítás terén. A Pajta esetében a fűtés korszerűbbé tétele és a vízszigetelés nagyon fontos lenne a hasznosíthatóság szempontjából, erre szeretnénk a közeljövőben koncentrálni. Hiába lett ugyanis anno felújítva az épület, sajnos a struktúrát, alapokat ez nem érintette.

Sok lehetőség van még a kommunikáció erősítésében, egy saját honlap például lassan időszerűvé válik. Az elmúlt időszakban változtak a közösségi médiát meghatározó algoritmusok, ezeken a felületeken ma már nehéz úgy elérni az embereket, ahogyan azt korábban gondoltuk, új stratégiára van szükség. Pénzügyi okokból nem lehet csak hirdetésekre támaszkodni, meg kell találni az alternatív csatornákat. Itt ragadnám meg a lehetőséget, hogy felhívjam a figyelmet: iratkozzanak fel a közösségi ház hírlevelére! Aki ezt megteszi, nem maradhat le semmilyen programról.

B.I.: Szeretnénk még otthonosabbá tenni a házat, hogy ha valaki belép, kellemesen érezhesse magát. Nagy előrelépés a Telki Fészek létrejötte, örülünk annak, hogy a büfét működtető fiúk itt vannak! Jó velük az együttműködés és a jövőben még több programot – kertmozit, zenés esteket – szerveznénk velük.

Beadtunk egy pályázatot a Telki Terasz Estekre, ami kisebb koncerteket, színházat hozhat nyáron hozzánk. A filmklubok nagy népszerűségnek örvendenek, ezekből mindenképpen sok várható. Felmerült már, hogy egy szabadulószoba érkezik hozzánk, és még számos más tervünk, ötletünk van.

Nagy potenciált látok a Pajta fejlesztésében, az épületnek különleges hangulata van. A fűtési rendszer korszerűsítésével télen-nyáron lehetne benne színházi esteket, koncerteket, különböző összejöveteleket tartani.

Telki közösségi életében rengeteg lehetőség van, és nem vette el a kedvünket a Covid vagy más nehézség. Nagyon hiszek a településben, és bízom benne, hogy a házban olyan pezsgő kulturális élet lesz, amilyenre mindannyian vágyunk!

szb

Hírlevél feliratkozás

A Kodolányi János Közösségi Ház és Könyvtár hírlevelére a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. emailcímen lehet.

• Előző
• Tovább