Az utóbbi időszakban egyre többen döntöttek kerítésük felújítása vagy új kerítés építése mellett. Ezek kialakításának jogi lehetőségei kapcsán állítottuk össze a hatályos szabályokat kerítés létesítésére vonatkozóan.

A tulajdonukban álló, Telki közigazgatási területén belül elhelyezett kerítések kialakítására vonatkozóan kötelező érvényű helyi rendelet van érvényben.

A község településképének védelméről szóló 16/2017. (X.31.) Önkormányzati rendelet (továbbiakban: TKR) és a Helyi Építési Szabályzatról szóló, többször módosított 15/2016. (XII.13.) Önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) rendelkezik a telekhatáron (az utca felé és szomszédok felé is) kiépíthető kerítés építésének szabályairól.

A TKR. 4.§ 2. pont j. és k. alpontja rendelkezik a kerítés kiépítésének jogszabályi feltételeiről, valamint ugyanezen rendelet 9.§ 1. pontja a sarok kerítésrész tekintetében az utcakép védelme szempontjából előírt szabályokról.

A hivatkozott rendelkezések az alábbiak szerinti szabályokat írják elő:

TKR 4.§.

„j) a telek utcai homlokvonalán áttört kerítést kell alkalmazni, legfeljebb 50 cm magas tömör lábazattal, kivéve a már meglévő 50 cm-nél magasabb tömör kerítések újjáépítését, illetve az állagromlás miatt részben vagy egészészében megsemmisült kerítések visszaépítését, ahol az eredeti jelleg visszaépítése is megengedett;

k) új kerítések létesítése, illetve a meglévők átalakítása esetén csak legfeljebb 50 cm magas kő anyagú, tömör lábazatú, egyszerű, áttört felületű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés létesíthető, kivéve ha az eredeti állapot kerül visszaépítésre.”

A részben megsemmisült kerítések újjáépítése esetén fotó dokumentációval igazolni kell a régi állapotot.

TKR 9.§.

„A településképileg meghatározó területekre vonatkozó általános előírások:

a) telekhatáron kizárólag áttört, tömör lábazattal rendelkező kerítés létesíthető, kivéve a mezőgazdasági területeken és erdőterületeken. A tömbök derék- és hegyesszögű sarkain tömör kerítéselem a saroktól mért 3-3 m távolságon belül nem alkalmazható.

b) az átlátást korlátozó, összefüggő sövény magassága kifejlett állapotban sem haladhatja meg az építési telekre előírt legnagyobb épületmagasságot, de elő-, oldal- és hátsókertben legfeljebb 3,0 m magas lehet.”

Telek oldalhatárán, illetve a hátsókert felőli kerítés létesítésére a TKR 4.§ előírásai vonatkoznak.

A HÉSZ szabályozásai szerinti fogalom-meghatározások pontosítják az egyes fogalom-meghatározásokat: „Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága - eltérő övezeti előírás hiányában - 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott”

A kerítés létesítésének egyéb - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglalt - megvalósíthatósági feltételei az alábbiak:

„44. § (1) ,,A telek határvonalain - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - kerítés létesíthető.

(3) A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia. Ha a kerítést a telek hátsó határvonalán az arra kötelezettek közösen létesítik, ettől eltérően is megállapodhatnak.

(4) A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat.

(5) A telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni.

(7) * Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.

(8) * Két út között fekvő telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelelően, illetőleg a szomszédos telek megosztása hiányában, az oldalhatárok felezőpontjainál - meg volna osztva.

(9) Oldalhatáron álló beépítésű területen kerítés létesítésének elrendelése esetén a tulajdonos (kezelő, használó) az oldalkerítés azon a telekhatáron köteles megépíteni és fenntartani, amelyhez az építési hely csatlakozik. Már kialakult beépítés esetén - a helyi szokásoknak megfelelően - az oldalkerítés megépítésének és fenntartásának kötelezettségét a helyi építési szabályzat ettől eltérően is meghatározhatja.

(10) * Saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekvő mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít.

(11) Ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni.

(12) * Nyúlványos telek esetében a nyúlványos telek és a visszamaradó telek közötti - az utcafrontival egyező irányú - közös telekhatáron álló kerítés megépítésének és fenntartásának a kötelezettsége a visszamaradó telek tulajdonosát (kezelőjét, használóját) terheli.

(14) A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani.

(15) Elrendelés nélkül létesített kerítést annak tulajdonosa bármikor elbonthatja.”

A fentiekben összefoglalt rendelkezések szabályozzák a kerítésépítés helyi szabályait. Fontos, hogy ezek maradéktalanul betartásra kerüljenek.

A rendelettel ellentétesen épült kerítés esetén a hivatal az építtetőket felszólítja a kerítés jogszerűvé tételre. Ennek elmulasztását követően az építtető településképi bírsággal sújtható.

Telki Polgármesteri Hivatal

(Képünk csupán illusztráció.)

• Előző
• Tovább