Hazai pálya - interjú Ruják Györgyi könyvtárossal
Közéleti diskurzus helyi témákról telkiekkel
Új sorozatot indítunk a Telki Naplóban és a Portálon, amelynek keretében Deltai Károly polgármesterrel, valamint a telki közélet különböző szegmenseinek szereplőivel, civil szervezetek vezetőivel, egyes szakterületek képviselőivel vesszük sorra a településünk életét érintő fontos kérdéseket, civil, önkormányzati és közösségi kapcsolódási pontjait. Első részünkben Ruják Györgyi könyvtárossal beszélgettünk a könyvtár mindennapjairól, perspektíváiról és az olvasással kapcsolatos aktuális tapasztalatokról.
Telki Napló/Portál: Hogyan illeszkedett a néhány éve megnyílt könyvtár a telkiek életébe?
Ruják Györgyi: A Kodolányi János Közösségi Ház könyvtára 2020 márciusában nyílt meg, először a Covid miatt „ablakos” kölcsönzéssel, majd később már normál működéssel. Én 2023 áprilisa óta dolgozom itt könyvtárosként.
Úgy látom, nagyon jó az elfogadottsága, egyre több olvasó jön. Lassan a 600. beiratkozónk is meglesz, ami a területi ellátó, szentendrei Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár szerint kifejezetten kedvezőnek számít lakosságarányosan.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy eleinte voltak olyanok, akik nem hittek a létjogosultságában, ám a legtöbben mára már belátták, hogy tévedtek, és szükség van helyi könyvtárra. A szkeptikusok közül pedig többen már be is iratkoztak hozzánk.
Deltai Károly: Nekem ez mindig is szívügyem volt. Amikor 2010-ben átvettem a település vezetését, megdöbbenve tapasztaltam, hogy – egy-két egészen kis települést leszámítva – Pest megyében utolsóként nálunk és Budajenőn nem volt még könyvtár.
Úgy gondolom, hogy a könyv a közösség összetartó erejét tekintve fontos eszköz, az olvasás pedig egy alapvető kulturális tevékenység. Ha ezek nincsenek prioritásként kezelve egy településen, akkor minden más területen is hátrányt szenved az adott közösség.
Azokat a prognózisokat, amelyek szerint a könyv halott és a könyvtárak megszűnnek, már akkor megcáfolta a nemzetközi szakirodalom, amikor ezek a hangok felerősödtek a világban és itt helyben. Azóta pedig országosan és globálisan is megérkeztek a bizonyítékok arra, amit a szakemberek előre jeleztek.
Mint kiderült, nálunk is nagy igény van a könyvtárra. Megdöbbentően gyorsan és sokan iratkoztak be az intézmény létrejöttét követően. Telkiben jellemzően magas a gyerekszám – 4500 lakosra nagyjából 1200 háztartás jut –, és mivel előfordul, hogy egy-egy családból nem mindenki iratkozik be külön, ez a közel 600 fős tagság azt jelenti, hogy ennél a létszámnál jóval több emberhez eljut a szolgáltatás. Mindez annak tükrében is nagy szó, hogy a könyvállomány egyelőre még nem olyan nagy, így a folyamatos bővülés szakaszánál tart.
TN: Milyen arányban vannak gyerekek és felnőttek a beiratkozottak körében? Vannak olyanok, akik korábban Budakeszin vagy a fővárosban voltak könyvtári tagok, de ma már helyben kölcsönöznek?
R.Gy.: Nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a felnőttek és a gyerekek száma. Jó páran vannak, akik korábban Budakeszire vagy Budapestre jártak, de ma már innen kölcsönöznek. Vannak már olvasóink Pátyról, Budajenőről, Perbálról, sőt, még Zsámbékról is, ez nagyon jó visszajelzés.
A képregényektől kezdve a tudományos, ismeretterjesztő könyveken át a kicsiknek ajánlott, jó színvonalú lapozgatókig sokféle népszerű kiadványt keresnek és találnak meg nálunk olvasóink. A kérések 90 százalékát lefedi a kínálatunk, és akár könyvtárközi kölcsönzéssel is tudjuk teljesíteni az igényeket.
D.K.: A könyvek teljesen más jellegű igényt és szolgáltatást elégítenek ki, mint amire a digitális technológia képes. Napjainkban az látszik, hogy a pénzügyi nehézségek ellenére dübörög a könyvkiadás, nagyot nőttek az árak, ezért rendkívüli módon felértékelődik a könyvtárak szerepe.
R.Gy.: Egy átlagos könyv árának csupán a töredéke, 1500 forint egy éves felnőtt könyvtári tagság.
TN: Mik a fenntartó tapasztalatai a könyvtár kapcsán?
D.K.: Az önkormányzat elégedett a könyvtár működésével, ami nyugodtan mondhatjuk, hogy sikertörténet. Ez egy hiánypótló intézmény, ami a kezdeti nehézségek, a Covid-lezárások ellenére nagyon jól beindult.
A könyvtár nem csak kölcsönkönyvtár, hanem egy olyan intézmény, ahol rengeteg program, bemutatók, író-olvasó találkozók zajlanak. Egyfajta orientálás, értékmentés és -kiemelés folyik itt, ami a közösség szempontjából rendkívül fontos.
TN: Milyen programokat szervez a könyvtár?
R.Gy.: Tavaly áprilisban a Könyv Világnapja alkalmából könyvkihívást hirdettünk alsósoknak, volt könyvvásár, és elindult a „Vakrandi” szolgáltatásunk is, amelynek keretében becsomagolt, régebbi műveket címszavak alapján lehet örökbe fogadni. Ebben a hónapban könyvtári szervezésben járt nálunk az Ákom-Bákom bábszínház is. Májusban indult egy felnőtt könyvklubunk, ősz óta pedig az óvodásoknak is szervezünk könyvnyitogatót. Augusztusban Babageometria kiállítás érkezett hozzánk, amelynek a 0-3 éves korosztály volt a célcsoportja.
Az év folyamán könyvtári órára ellátogatott hozzánk több óvodás és iskolás csoport. Tartottunk rókanévadó bulit és könyvbajnokságot is. Két író-olvasó találkozónk volt az év végén, helyben élő alkotókkal és tervben vannak újabbak is. Létrehoztunk egy olvasással és könyvekkel foglalkozó zárt közösségi oldalas csoportot, új szolgáltatásként pedig bevezettük – 3 az egyben nevű beiratkozással – az e-book olvasó, diafilm és papírszínház kölcsönzést.
TN: Miből gazdálkodik a könyvtár, hogyan jut forrás az állomány bővítésére? Lehet valamilyen formában támogatni az intézmény működését?
R.Gy.: A hivataltól minden évben fix keretösszeget kap a könyvtár, amiből gazdálkodunk. Tavaly bevezettük a pótdíjfizetési kötelezettséget, mert sajnos előfordulnak késések, csúszások. Az ebből befolyó összeget az állomány gyarapítására használhatjuk fel, így a kiadói akciókat is jobban ki tudjuk használni.
Szintén éves fix keretet biztosít a szentendrei ellátó könyvtár, ebből is új kiadványokat tudunk beszerezni.
Itt fontos megjegyezni, hogy aki könyvet adományozna, kérjük, először fotózza le, és emailben küldje el a képet a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre! Szívesen fogadunk akár könyvutalványokat is. Meg kell említeni azt a felajánlást, ami egyik polgártásunktól érkezett, és amelynek köszönhetően tavaly három e-book olvasóval gazdagodott a készletünk.
Ahhoz, hogy a könyvtárunk sikeresen működjön, nagyon sok telki lakos nyújt nekem különféle segítséget, akiknek ezúton is szeretném ezt megköszönni!
D.K.: Jól látszik, hogy szépen kezd kialakulni a könyvtár profilja, ami alkalmazkodik az itt élők igényeihez. Egyre gazdagabb a könyvállomány, bár a bővülés ütemét meghatározzák a költségvetés korlátai.
TN: Mik a legnépszerűbb kiadványok és milyen kölcsönzési szokások jellemzőek?
R.Gy.: A krimik, azon belül a skandináv krimik nagyon népszerűek. A kortárs magyar, valamint külföldi irodalmat sokan keresik és persze a gyermekkönyveket.
Utóbbiak kapcsán sok szülőtől hallom azt, hogy az új könyveket először inkább kikölcsönzik tőlünk, és csak azokat vásárolják meg, amik aztán igazán megtetszenek a gyermekeknek. Ez a tendencia a felnőtteknek szóló olvasmányok esetében is tapasztalható.
D.K.: A gyermekeknél tudjuk, hogy egy-egy könyv egy adott életszakaszban érdekes, aztán jön a következő és így tovább. Sok művet ezért nem feltétlenül érdemes megvenni, hiszen gyorsan elavul a gyermek korából adódóan. A könyvtár ezért mindenkinek az életébe jól be tud épülni, hiszen a felnőtteknél is vannak olyan tartalmak – ilyenek például a krimik –, amiket jellemzően csak egyszer olvasnak el, így nem éri meg beruházni rájuk.
TN: Milyen fejlődési lehetőségek vannak még az intézmény előtt?
D.K.: Természetesen van még fejlődési potenciál a könyvtárban és a szándék is megvan ehhez. Nagy vágyam, hogy olyan olvasókörök is létrejöjjenek, amik nem annyira szokványosak. A férfiak egyáltalán nem járnak ilyenekbe, pedig ha lennének speciális – műszaki, történelmi, politikai, stb. – érdeklődést lefedő, olvasáshoz köthető programok, akkor talán ők is szívesebben vennének részt ezeken.
Nagyon szeretném, ha a könyvállomány gyorsuló ütemben tudna bővülni, amire nagy esély van a következő években. Telki az utóbbi években eljutott oda, hogy a jövőben már nem a beruházásokon, hanem az itt élők életminőségét javító, minőségi kultúra fejlesztésén, a finomhangolásokon lehet a hangsúly.
A tervek szerint nyár végén, ősz elején tartunk majd egy olyan összművészeti, kulturális rendezvényt, amelyen a komoly- és könnyűzene mellett megjelenik a képzőművészet, lesznek művészettörténeti előadások és kiemelt szerepet kapnak a könyvek is.
R.Gy.: Programjaink zömét óvodásoknak és kisiskolásoknak szervezzük. Nem titkoltan ez a jövőnek is szól. Reményeink szerint ők kamaszként és felnőttként is olvasóink lesznek.
A jövőt illetően több terv és ötlet is van a tarsolyomban. Annyit már elárulhatok, hogy február 6-tól indul egy „titkos” gyermekprogram-sorozat Ravaszdi Rózival, február 3-tól pedig lehetőség nyílik ajándékba adni és kapni könyvtári beiratkozást.
Szilágyi Balázs