„Egyre jellemzőbb Telkiben is, hogy csak egy vagy két gyermeket vállalnak a családok”
– interjú a telki védőnőkkel
A „Hazai pálya: közéleti diskurzus helyi témákról, telkiekkel” című interjúsorozat folytatásában Deltai Károly polgármesterrel közös beszélgetőpartnereink ezúttal a telki védőnők, Márkfyné Seres Bernadett és Felkai Adrienn voltak.
Telki Napló/Portál: Kérem, mutatkozzanak be azoknak, akik még nem ismerik Önöket, és mondjanak pár szót arról, hogyan kerültek Telkibe!
Márkfyné Seres Bernadett: Két fiam van, akik felnőttek, Budapesten élnek. Sokáig én is ott laktam, amikor párommal elhatároztuk, hogy vidékre költözünk, így kerültünk Pátyra. Egy ideig visszajártam dolgozni, majd úgy döntöttem, szeretném magam vidéken is kipróbálni. Négy évig dolgoztam védőnőként Tökön, ezt követően jöttem Telkibe, ahol nagyon jól érzem magam.
Van egy Shar pei kutyám, szabadidőmben sokat sétálok vele, kertészkedem és nagyon szeretek utazni. Tanulok zongorázni, ami egyben a hobbim is lett.
Felkai Adrienn: Budapesten, a Vár alatt lakom és három gyermekem van. Amikor a második születése után otthon voltam, elkezdtem nézegetni a hirdetéseket Budapesten kívül, mert egy kisebb településen szerettem volna dolgozni. Ekkor akadt meg a szemem Telkin, és mivel hobbim a természetjárás, ezért úgy gondoltam, ez a hely pont ideális számomra. Nincs túl messze a várostól, közel van az erdőhöz, így a családlátogatásaim során össze tudom kötni a kellemest a hasznossal. Szívesen járok ide dolgozni, nagyon jól érzem magam és kedvesek a családok is.
TN/TP: Meséljenek arról, hogyan zajlik egy védőnő átlagos munkanapja?
F.A.: Nagyon szeretem, hogy izgalmas és változatos a szakmánk. Két fő feladatunk van: a védőnői státuszvizsgálatok, valamint a várandósok és kisbabás szülők látogatása. Ezek teszik ki a napok nagy részét, kiegészülve az adminisztrációs teendőkkel. Járunk konferenciákra, továbbképzésekre is.
Mivel 2023. július elsejétől átkerültünk a Szent János Kórházhoz, ott is sok adminisztrációs ügyet kell intéznünk és vannak értekezleteink változó helyszíneken. Telkiben nem jellemző, de amennyiben előfordulnának gyermekvédelmi esetek, akkor az is feladatunk, hogy ezekkel kapcsolatosan eljárjunk a bíróságra.
S.B.: Adrienn elmondta a körzeti munka lényegét, ami nagyon változatos és sok szervezéssel jár. Hozzám tartoznak az iskolai védőnői feladatok, köztük az oltások megszervezése is.
Deltai Károly: A védőnői hálózat munkájáról csakis az elismerés hangján tudok szólni. Az egyik legfontosabb, nagyon régóta létező egészségügyi, jóléti szolgálatunk Magyarországon.
TN/TP: Hány éves korig kísérik végig egy kismama, majd a gyermek sorsát?
F.A.: Lényegében a várandósság ismertté válásától felnőttkorig tartoznak hozzánk a gyerekek. Ezen belül a területi ellátási kötelezettség addig tart, amíg a gyermek elmegy iskolába, jellemzően 6-7 éves korig, az iskolai munka pedig itt Telkiben nyolcadikig terjed.
S.B.: Olyan is előfordul, hogy már a várandósság előtt hozzánk fordulnak a leendő kismamák, és a segítségünket, tanácsainkat kérik.
TN/TP: Hol van a védőnői kompetenciahatár és milyen ügyekben forduljon a szülő inkább gyermekorvoshoz?
F.A.: Egészséges gyermek bármilyen problémájával bennünket kereshetnek, betegség esetén pedig inkább a gyermekorvoshoz forduljanak a szülők. Ugyanakkor olyan is van, hogy például ügyeleti időszakban minket hívnak fel tanácsért, hogy az adott tünetekkel azonnal forduljanak-e orvoshoz, vagy mondjuk ráér-e másnapig, illetve hogy hová, melyik szakorvoshoz érdemes menni egy kartöréssel vagy egy nem akut betegséggel.
S.B.: Bár alapvetően nem a mi területünk, de gyakran belefolyunk a beteg gyerekek gondozásába. Igyekszünk minden helyzetben segíteni, elsősorban iránymutatással, olyanok kapcsán, hogy hová forduljanak szakorvoshoz vagy hogy milyen természetes gyógymódok vannak.
TN/TP: Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy Telkiben jelenleg tartós helyettesítéssel két gyermekorvos látja el a gyermek háziorvosi feladatokat.
D.K.: Az önkormányzat nagyon szeretné, és dolgozunk rajta, hogy legyen egy állandó gyermekorvosunk. Ennek érdekében folyamatosan hirdetünk és keressük a megfelelő szakembert. Mivel azonban országos orvoshiány tapasztalható, még nem jelentkezett senki, így pillanatnyilag a tartós helyettesítés az egyetlen megoldás. Nagyon örülhetünk neki, hogy két ilyen remek orvost sikerült erre a feladatra találnunk, a jelenlegi ellátás ugyanis megítélésem szerint nagyon jó, a két doktornő színvonalasan végzi a munkáját. Érezhetően sokkal kevesebb a panasz a korábbiakhoz képest.
TN/TP: Milyen hivatalos platformokon tudnak a szülők tájékozódni gyermekük akut megbetegedéseivel, fejlődésével kapcsolatban, akár még azelőtt, hogy felkeresik a gyermekorvost vagy önöket?
F.A.: Vannak olyan applikációk, amelyek hasznosak lehetnek. Kimondottan életveszélyes állapot esetén segíthet a Gyermek elsősegély és az Életmentő, a különböző betegségek esetén pedig a Semmelweis HELP-et hívhatjuk segítségül. Várandósoknak ajánlott, ellenőrzött applikáció a Preghelló és az Anyafalva. Gyermeknövekedéssel kapcsolatosan a WHO – tehát nem magyar specifikus – adatokkal dolgozó Child growth trackert érdemes megnézni.
S.B.: A koragyermekkor.hu-n a szülő nyomon követheti, milyen szakaszai vannak a gyermek fejlődésének. Ha valamit észrevesz, jelezheti nekünk. Persze tudni kell, hogy mi is figyeljük a gyermekek fejlődését, és látjuk, ha bármiben esetleg be kell avatkozni.
TN/TP: Mit tapasztalnak, mennyire tájékozottak a mai szülők a kisgyermekek egészsége, illetve a megbetegedések során felmerülő teendők kapcsán?
F.A.: A telki szülők többsége általánosságban véve jól tájékozott. Sokszor azonban a szakmán belül sincs minden tekintetben egyetértés, így akár ellentétes információkhoz is juthatnak. Például néhány éve a lázcsillapítás kapcsán még más volt a konszenzus az orvosok között, mint ma. Ezért szülőként, de még szakemberként sem mindig könnyű eligazodni a fellelhető információk között. Mi, védőnők az egyedi eseteket is figyelembe véve próbálunk mindig tanácsot adni abban, hogy mikor mit lehet vagy szükséges tenni.
S.B.: Azt tapasztalom, hogy például a lázcsillapítás alapszabályait minden kezdő szülőnek érdemes elmondanunk. A jelenlegi szakmai ajánlások alapján 38 fok felett kell megkezdeni, ha a gyermek rosszul van, de 39 fok felett mindenképp, és hűtőfürdőt is készítsünk, ha nem megy le a láza. Legyen otthon többféle hatóanyagú gyógyszer, illetve lássa orvos a gyermeket!
TN/TP: Mit tapasztaltnak, bizalommal fordulnak Önökhöz a szülők?
S.B.: Igyekszünk megtenni mindent azért, hogy bizalommal fordulhassanak hozzánk. Olyan ugyanakkor előfordul, hogy például egy csecsemő anyukája annyira fél a fertőzésektől, hogy nem mer megjelenni a tanácsadóban vagy nem fogad az otthonában. Ennek kapcsán szeretném hangsúlyozni, hogy hozzánk csakis egészségesen lehet bejönni, erre nagyon odafigyelünk.
F.A.: Azt tapasztalom, hogy legtöbbször sikerül mindenkivel jó kapcsolatot kialakítani. Van, akinél ez egyből működik, és van, akinél egy hosszabb folyamat eredményeként.
TN/TP: Gyermekvédelmi ügyekben kellett már intézkedniük?
F.A.: Gyermekbántalmazással, elhanyagolással kapcsolatos esettel szerencsére még nem találkoztam Telkiben. Mi is a jelzőrendszeri hálózat tagjai vagyunk, a gyermekvédelmi szolgálathoz – Telki esetében a budakeszi HÍD-hoz – kellene fordulnunk, ha ilyet tapasztalnánk.
D.K.: Szomorú vagyok, hogy a Védőnői Szolgálat néhány éve elkerült az önkormányzatoktól, hiszen a közvetlenebb kapcsolat révén korábban sokkal több információ jutott el hozzánk erről a korosztályról. Az önkormányzat tagja az említett jelzőrendszeri hálózatnak, tehát ha valamilyen probléma van, akkor annak megoldásában mi is részt tudunk venni. Igyekszünk képben lenni, és segíteni, hogy ezen a védőhálón ne eshessen ki senki.
Telkiben elsősorban a 14-16 év közötti korosztály a legsérülékenyebb, az alatta lévőknél sokkal kevesebb a gond. Vannak olyan esetek, amelyeket kellő információ birtokában már akár előre is lehet látni, jelezni. Településünkön egyébként nem annyira az elhanyagolás, mintsem inkább a túlzott jólét okoz olykor problémákat.
TN/TP: Telki a többgyermekes családok lakhelyeként került a köztudatba a 2000-es évek elején. Hogyan alakulnak az utóbbi években a születésszámok településünkön?
F.A.: 2020-ig általában stabilan évi 40 feletti számú születést regisztráltunk Telkiben, 2021-ben pedig még egy kiugrás is volt, ekkor sokan költöztek ki a városból és többen is születtek, összesen 55-en. Azóta viszont csökkenő tendenciát látunk, 2024-ben már csak 26 volt a születésszám, ami a szülőképes korú nők számának csökkenése mellett azért is lehet, mert egyre jellemzőbb Telkiben is, hogy csak egy vagy két gyermeket vállalnak a családok.
D.K.: Telki országos viszonylatban is az egyik legmagasabb gyerekszámmal rendelkező település. Ám az látható, hogy túl vagyunk a tömeges beköltözéssel járó babyboomon és egy lecsengő időszak kezdődött el e téren. Ez intézményi ellátottság szempontjából jó, hiszen nem lesz olyan túlterhelt az óvoda és az iskola, minden más szempontból viszont nem feltétlenül ideális.
TN/TP: A kötelező gyermekkori védőoltások kapcsán időről időre felröppennek olyan vélemények, hogy választhatóvá kellene őket tenni. Kérem, mondjanak pár szót a kötelező és az ajánlott kisgyermekkori oltásokról!
S.B.: Nagyon fontosnak tartjuk a szülők tájékoztatását, hogy tudják, gyermeküknél mikor milyen védőoltás várható. A kötelező védőoltások biztonságosak, és benne van a nevükben is, hogy védenek számos fertőző, súlyos betegségtől, a nem kötelező oltásoknál pedig az orvosok, védőnők ajánlását érdemes megfogadni. Nyilván a szülőé a végső döntés, de ha bizonytalan valaki, akkor fontos, hogy megbízzon az általa választott gyermekorvosban és elfogadja a tanácsát.
F.A.: Rendkívül fontos vívmány Magyarországon a kötelező oltási rendszer. A kötelező védőoltásoknál több évtizede kifejlesztett oltóanyagokat használnak, és sokéves gyakorlati adatok mutatják, hogy biztonságosak. Amióta védőnő vagyok, nem tapasztaltam még a lázon és a helyi fájdalmon, duzzanaton kívül semmilyen komolyabb mellékhatást vagy szövődményt.
Attól még, hogy a gyermekkori oltásoknak köszönhetően nem találkozunk egyes betegségekkel, a baktériumok és vírusok nem tűntek el. Ugyanúgy léteznek, és éppen azért nem találkozunk velük, mert mindenki be van oltva ellenük.
A szamárköhögés járvány kapcsán is kiderült, mennyivel jobban állunk, mint egyes nyugat-európai országok, amelyekben lazább a védőoltási rendszer. Hollandiában például az elmúlt hónapokban több mint tízszer nagyobb esetszámot mértek és hat csecsemő halt bele. Sajnos itthon is elhunyt két újszülött, de ők még két hónapos koruk, azaz az olthatóságuk kezdete előtt kapták el a betegséget.
Az ajánlott oltásokat sem véletlenül fejlesztették ki, és ezeknél is több évtizednyi tapasztalat áll rendelkezésre. Amikor erről kérdeznek, mindig elmondom, milyen kockázattal jár, ha nem kapja meg a gyermek az adott vakcinát és a szülő felelőssége a döntés. Egyébként azt látom, hogy a többség inkább igyekszik védeni a piciket, így beadatják nekik ezeket.
D.K.: Az országos oltási rendszer az 1950-es években indult el, kidolgozása az egyik legnagyobb egészségügyi vívmányunk. Büszkék lehetünk rá, és világviszonylatban is az élen járunk ebben, bármilyen visszalépés pedig e tekintetben katasztrofális következményekkel járhatna. Alapvető fontosságú, hogy bízzanak az oltóanyagokban és az oltások hatásosságában. Azért van egy ilyen nagyszerű rendszerünk, mert szakemberek építették fel, sok évtizeden keresztül, komoly tudományos háttérrel, és ezt nem lehet egy kalap alá venni a közösségi oldalakon terjedő, mindenfajta tudományos alapot nélkülöző mendemondákkal. Azt javaslom mindenkinek, hogy fogadja el a védőnők és a gyermekorvosok szakmai véleményét, tanácsát!
Az önkormányzat egyébiránt lehetőségeihez mérten támogatja egyes ajánlott oltások felvételét, köztük a kisgyermekek részére a Rota elleni második vakcináét.
Szilágyi Balázs
(Az interjú a Telki Napló áprilisi számában is megjelent.)